Sajnalom, hogy egyre ritkabban jelentkezek. Mentsegemre legyen, hogy kegyetlenul ossze vagyok zavarodva. Osszevissza alszok-eszek-elek; irom az utolso beadandokat, probalom teljes erommel, kozben a hazautazason agyalok, de emellett az is bennem van, hogy ismet veget er az eletem egy resze, amit el kell majd hagynom nemsokara. Nem lesz tobb igazan zold Bexley, nem lesz tobb Mexico-i import sor, nem lesz tobb zsirosan egeszsegtelen hamburger, nem lesznek atlagosak az ijesztoen hatalmas autok az utakon, "nem szokom majd a felhokarcolot, a titkarnot es az arany Marlborot" (Kaukazus - Lift) ... esatobbi.

Vasarnap azt hittem egesz nap, hogy masnap kedd lesz, kedd reggel a szerdat vartam. De hetfon a hetfo jott, az oraimmal, ahogy szokott. Este elmentunk kavezni, meg ettem ott egy nagyon finom fahejas sutemenyt is. Bar, visszagondolva ez meg vasarnap este volt ... (nem vagyok mar teljesen magamnal). Hetfon az oraim utan elmentem Sarah-val az egyik kozeli kajaldaba, meghivtam, mert voltak kuponjaim, kgy ingyen ettunk. Kozben csatlakozott "veletlenul" egy csomo "seminarian": Zeke, Carl, meg az a srac is, aki olyan hangosan es kiralyul nevet, meg meg nehanyan. Ok is jottek kajalni.

Ma megint volt Bibliaolvasas. Elotte nem gyujtottunk tuzet, mert szakadni kezdett az eso, de megtartottuk az enekes cuccot az egyetem es a kolesz kozotti fedett folyoson. Utana megint jol belemerultunk a vitaba. Ma is sok jo hangzott el. Meg sok sor fogyott. Ami dobdta a hangulatot.

Aztan olyan tortent, amirol nem gondoltam volna, hogy egyszer bekovetkezik. Mondjuk valahol melyen "vagytam" ra, de atelni durvabb volt. A sracok elkezdtek idegen szavakkal dobalozni, es a tobbseguket ertettem is, meg azt is, hogy eppen mirol van szo. Szoval igy vagtam a temat. De hirtelen elokerult egy kifejezes, amit meg eletemben nem hallottam, megis megertettem. Biztonsag kedveert odaugrottam Shaun melle es rakerdeztem, aki persze gyorsan elmagyarazta nekem. En mondtam, hogy en is ilyesmire gondoltam, szoval, hogy ez lehet a jelentese. Csak epp a magyar szo nem jutott eszembe. Magyarul az tortent, hogy megertettem egy idegen kifejezest idegen nyelven, de nem tudtam volna hirtelen elmagyarazni az anyanyelvemen. Na ez a durva! Tudom, hogy erre siman ramondjak a rossznyelvek, hogy sznobizmus meg nagyzolas, de oket arra kernem, hogy eljenek egy evet tavol hazajuktol, nem tul sokat hasznalva a sajat nyelvuket...

Tudom, hogy meg nincs vege, es itt belul egy kicsit harcolok is ez ellen. Tudom, hogy meg mindig sokminden van elottem itt. De ... ajjj ... nehez. Arra biztatott mindenki, hogy elvezzem. Hat elvezem!!! Nem miattuk, hanem magam miatt elvezem. Es most tudom, hogy ... lassan vege.

Most csak engedjen mindenki meggyaszolni azt, amit meg kell. Most csak szeretnem melto keppen elbucsuztatni azt, ami fontos nekem.