Hat sokat gondolkoztam mit irjak mara. Igazabol azon is elgondolkoztam, hogy irjak-e egyaltalan. Csak mert nagyon lefaradtam a heten. Eloszor nem ertettem, hogy miert esik nehezemre ebren maradni egy fel8as keles utan, hisz egesz nyaron koran keltem. Aztan rajottem, hogy az agyam nincs hozzaszokva ehhez az egeszhez. MINDEN uj es maskepp megy ott, mint otthon. Olvasom masok blogjaban, hirekben es tapasztalom nap, mint nap, hogy az egesz elet, a mentalitas, a szokasok teljes mertekben kulonboznek az otthoniaktol. Egy tok uj es ismeretlen vilagba csoppontem, ami felfedezesre var. Es kozben a fejemben csak porognek a dolgok egesz nap. Forditanom kell angolrol magyarra, magyarrol angolra, kezelnem kell a honvagyat, probalni erosnek maradni, amikor nehez pillanatok zuhannak ram, igyekszem mindenre odafigyelni es nem lemaradni, megfelelni, mosolyogni, itt lenni. Es az elmult napokban azert rengeteg informacoit kaptunk a kovetkezo idoszakot illetoen. Minden leendobeli tanarunk roviden (idonket volt azert 1-1 ora) az egesz eves tervet, volt aki a kovetkezo evre is kitert. De ugy erzem, kezd raalni az agyam. Ezt csak abbol sejtem, hogy elofordult az utobbi 2 napban, hogy valamit le szerettem volna irni magyarul, de csak angolul jutottak eszembe bizonyos szavak. Emellett probalok kapcsolatban maradni az otthoniakkal, ami szinten nem konnyu, olyan szempontbol, hogy "arra a vilagra" is figyelnem kell. Mintha kettos eletet elnek. (A vegen meg alapitok egy klubot ahol szombat estenkent ferfiak verekednek a pinceben ;)
Holnap szombat. A nyugalom napja. A legjobbkor! Jol ki van ez talalva! = )
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.