Amerikába jöttem

Amilyen izgi volt a het, olyan uncsi volt a hetvege. Jo, oke, miert nem csinaltam valamit? Hat azert, mert tegnap hideg volt es nem szeretek suru fellegek alatt setalgatni, tul melankolikus. Aztan meg elegge el voltam faradva, igyhat ugy gondoltam, nem eroltetem meg magam tulsagosan, tudvan, hogy a jovo het ismet kegyetlenul heavy brutal lesz. Holnap meg nincs suli, legalabb van idom atnezni azt a fel esoerdonyi papirt, amit beiratkozasnal kaptam. Ezek aztan nem sporolnak... Van itt minden: eves tanmenet tantargyankent, mindefele ajanlat, programlehetoseg, sot, egy egesz mappa a varosban talalhato mindenfele igenyt kielegito szolgaltatasok osszes elerhetosegevel (boltok, kajaldak, mosodak, benzinkutak, rendorseg, a kolesz parkolojanak terkepe, ki hova allhat...). Aztan ilyenkor gonolkozik el az egyszeri osztondijas azon, hogy mit vallalt. Mert igazabol o maga sem tudja. Tudja miert jott (tanulni, tapasztalni, tudasban, lelekben fejlodni es majd mindezt hazavinni, hogy munkajaban, jovojeben, sajat eleteben es gyuelekezete(i)ben felhasznalhassa), de nem tudja mindebbol mennyi es hogyan valosul majd meg. Hisz honnan tudna? Nem jart meg kulfoldon. (Az az egy het Finnorszagban termeszetesen csodalatos volt, de "csak" kirandulas.) Nem kapott meg ekkora kultursokkot hisz nem is elt meg mas kulturaban, nem volt meg ilyen tavol hazajatol, nem volt meg ekkora honvagya es mivel ez az elso ilyen alkalom az eleteben, nem nagyon tudja helyesen kezelni. Nagyon orul, ha megkerdezik "How are you?", de o azt kerdezi magatol "Vajon ok hogy vannak?". Boldogsaggal tolti el egy jo beszelgetes egy uj ismerossel, de szivesen leulne par regi baratjaval egy jol bevalt, fustos kiskocsmaba, fube, Alagut tetejere, 7es buszra, csillagos eg alatt fekvo molora, hogy elmerengjenek az elet nagy es fontos dolgain. Szemeit gyonyorkodteti a sok zold, a mokusok, sok penzbol epult hazak, a hatalmas autok, amit eddig csak a google kepnezegetojeben lathatott, a toronyhazak, amik kozott eddig csak Batman es Superman volt a jo csavo (most mar o maga is itt pattoghat = ) De bevillannak az agyaba regi kepek: Lanchid es a Var fenyeinek lekapcsolasa a pesti rakpart koveirol nezve, a  sarga 4-6os villamos utasainak ellenort furkeszo tekintete, a Pest-Pilis vasutvonal (amin a repter is "csak egy allomas" volt...), oroshazi park padjainak vegigprobalasa, revfulopi kilatobol Tihanyt voros fenybe aztato Napfelkelte...

Az elmult napokban sok cikket, blogot, tortenetet olvastam amikben es amiket kulfoldrol elszarmazott atyamfiai irtak. Aztan ma vegigneztem az ARC Plakatkiallitas kepeit (evekre visszamenoleg - http://www.arcmagazin.hu/galeria ). Es megerosodott bennem valami. Lehet, hogy sok rossz dolgot fel lehetne sorolni kis hazank ellen. Mert teny es valo, hogy a gazdasagi helyzet, a kormany, az utak allapota, az arak mind mind negativ jelzoket kapnak, budos van az aluljarokban, szetesik a busz, sok a raszorulo az utcakon, stb. De azt megtanultam (es aki szerint papolok, vagy nagyzolok, esetleg azt mondana "jajj ne mar megin ezzel...", az most keressen a jobb felso sarokban piros X-et), hogy a valtozas igen is bennunk kezdodik el. Szemetben elunk? Hat ne pisiljunk a Balatonba, takaritsuk ki a kolesz szobankat minimum havonta, a csikket a kukaba es ne a buszmegallo kozepebe poccintsuk, hatizsakkal menjunk boltba, nem kell tobb nylon zsacsko. Persze, tudom hogy nem ennyire egyszeru, mert ettol meg lehet, hogy a munkahelyunket utaljuk, a benzin megint dragul vagy nehez volt a temazaro... De akkor is mindannyiunknak magunkba kell nezni, mi mit csinalunk rosszul. Lepni kell, nem nagyot. Eleg egy kicsi, az elejen. Mint a hit - "Es latni fogjak rajtatok az emberek...!!!" Es ezt az egeszet miert? Mert lehet, hogy egy picit sarga vagy savanyu... De a mienk! Es nekem  szemely szerint hianyzik, es majd ha letelik a 9 honap HAZA szeretnek menni ebbe az orszagba...

Most ugy erzem magam, mint 16 evesen: bakancsban, zaszloval, Nagymagyarorszagos poloban... Az egyedullet kihoz egyet s mast az emberbol. Es ezt azt hiszem most jol kihanytam magambol... bocsi.