HTML

Amerikába jöttem

Szemelyes elmenyek, tapasztalatok, erzesek. A kovetkezo 9 honapom Amerikarol, az egyetemrol es arrol szol, hogy hogyan boldogulok. 2009. augusztus 24.

Friss topikok

  • Samesz: Örülünk NEKED! (2010.05.27. 14:14) Vége
  • matutka: olvasnivaló-helyesen (2010.05.24. 11:13) Utolso napok
  • gyermekszoba: Ez igen, csodás lesz, ha majd az unokáidnak meséled! És akkor most... HAZA (2010.05.20. 11:18) Tuladagolas
  • D_Anikó: Hát az nem könnyű. Mikor hazajöttem 4 hónap után, hetekig nem találtam a helyem. S mindenki azt vá... (2010.05.13. 23:53) Idaig
  • Samesz: Koszi koszi koszike = ) (2010.05.06. 15:31) Megjott!

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

2009.09.30. 19:16 Samesz

139. Zsoltar

A karmesternek: Dávid zsoltára.

 

URam, te megvizsgálsz, és ismersz engem. 

Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat.

Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.

Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.

Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod.

Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.

 

 

Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak?

Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is ott vagy.

Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék, 
kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem.

Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság:

a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság.

 

 

Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében.

Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. 

Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna.

Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.

Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma!

Számolgatom, de több a homokszemeknél, s a végén is csak nálad vagyok.



 

Bár megölnéd, Istenem, a bűnöst, és távoznának tőlem a vérontó emberek! 

Akik csalárdul beszélnek rólad, ellenségeid, hazugul mondják ki nevedet.

Ne gyűlöljem-e gyűlölőidet, URam? Ne utáljam-e támadóidat?

Határtalan gyűlölettel gyűlölöm őket, hiszen nekem is ellenségeimmé lettek.



 

Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat!

Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján! 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://samesz.blog.hu/api/trackback/id/tr601418902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása