Este lementem meg levegozni, h ne ennek a szoba-melegito-levego-fujo-berendezesnek a leheletet szivjam magamba. Szegeny Phil-re a szivbajt hoztam, amikor hirtelen rakoszontem a bejarat elott. Nem szamitott ram, de megkerdezte, van-e mara templom-tervem, mondtam, hogy nincs, mire felajanlott par lehetoseget, amik kozul valaszthattam es jol dontottem.
Reggel esett, de nem erdekelt, meg mindig szeretem az esot. Utkozben megkert, hogy olvassam fel neki az aznapi Istentiszteleti igeket. Erdekes, egesz jol ment. Ugyertem, tenyleg ugy ereztem, hogy keves hibaval olvasok.
Nah de, odaertunk egy evangelikus gyulekezetbe, amirol csak annyit tudtam, hogy szeretnek enekelni. Hat ... valoban. Es nem is akarhogy. Ifjusagi-nota-jellegu dalok voltak csak es felallva, tapsolva nyomtuk oket. Olyan Halleluja!-san. Hat komolyan mondom, tok jo volt. Es evangelikus gyulekezet! A lelkesz es kis fa-barszeket tett ki kozepre, azon ulve predikalt. Idonkent elhangottt egy egy Amen! vagy Halleluja!, volt, aki sirni kezdett hangosan, amikor megerintettek a sulyos szavak. De a legjobb az imadsag volt. Eloszor is allva imadkoztunk, masodszor, a lelkesz sok-sok gyulekezeti tagert nev szerint imadkozott hangosan. Ez nagyon tetszett. Ugyertem, tokre nem ismerem ezeket az embereket, valoszinuleg most lattam oket utoljara, de megis, mintha belelattam volna a kozosseg eletebe. Es kozben nekem is eszembe jutottak az en barataim, szoval imadkoztam ertuk is.
A templom amugy egy atlag meretu epulet elol es oldalt rozsaablakokkal. Nagyon szepek,  mozaik foleg kekbol, de sok a sarga, piros es zold bennuk. Es volt mindenfele ember: a nagydarab, bogatyas fekete-rappertol elkezdve, a vekony, osz-szakallas oregurig.

Hazafele bementunk a Walmartba, mert mindkettonknek szuksege volt sok-sok eledelre. Pontosabban nekem, Phil csak egy uditoert es egy tejert jott be, de vegul az o kosara is csunyan megtelt. A legjobb az audio reszlegnel volt, ahol hatalmas melynyomokat es hangszorokat lehet kapni es termeszetesen ki is lehet probalni oket. Auto-radiokhoz voltak kotve, igy  kerestem egy jo adot, es jol kiprobaltam a cuccokat. Epp az egyik kedvenc Alice in chains szamom ment, a Man in the box, szoval feltekertem a hangerot es csak alltam. atadtam magam a hangullamoknak es csukott szemmet vagtam a pofakat, ahogy ez a zeneszeknel szokas, amikor nagyon elvezik a dolgot.

Hazajottem es Alice in chains napot tartottam magamnak, a regi idok szep emlekere. Amikoris, a felettem lako lany kopogott. Rogton bocsanat keressel kezdtem, de nem ezert jott. A volegenye delutan orgonahangversenyre megy es kerdezte, hogy van-e kedvem? Mennyire jo mar! Idonkent eszebe jutok valakinek es elvisznek helyekre, nagyon allat. De modern darabra sosem megyek tobbet. "Attol, hogy az emberek nem ertenek meg, meg nem vagy muvesz!" A templom gyonyoru volt, egy hatalmas katolikus tempom. Rajottem, hogy a rozsaablakokat szeretem, itt is rengeteg volt, mindenfele szentekkel. Az orgona meg vagy 15 meteres! Volt hangja, kemenyen rezonalt az egesz epulet, amikor jatszott rajta egy fiatal kis suhanc, aki a Yale egyetemre jar ... De a darab ... az ember szep harmoniakra var, lagy dallamokra, ringato muzsikara, vagy robosztus es eroteljes hangzatokra. De nem, disszonancia, diszharmonia, gyorsan valtakozo hangenemek, vad, virtuoz menetek es az egesz zaroakkordja egy idegesito osszhang volt. Inkabb volt felkavaro, mint epito jellegu. Amugy is egy csomo mindenen agyaltam, es csak meg jobban osszezavart.

Hazajottem es az volt az elso, hogy kinyitottam egy sort, kitoltottem a kis bogrembe, amit most vettem es valami hiperszuper on-otvozet, aztan lementem az esobe setalgatni. A bogre azert kellett, mert itt az utcan nem lehet nyiltan alkoholt inni, ezert isznak a filmeken a csovesek papirzacskoba rejtett uvegbol. Szoval elvoltam a sorommel, az esovel es a gondolataimmal.

Aztan soroztem meg a szobamba, meg setaltam meg az udvaron, meg gondolkodtam meg sokat, es nehezen aludtam el, tobbszor felebredtem. Innom kellett, mert szomjas voltam nagyon, es a kislampat is egve felejtettem, ugyhogy erdekes ejszaka volt. De reggel 6 korul, mikor visszahuztam magamra a takarot, vegre csend volt. Nem zugott se a huto, se az eso odakint, sem a fejemben a gondolatok. Nem voltam tul almos ahhoz, hogy azonnal vissza tudjak aludni, ezert csak fekudtem ebben a hirtelen nyugalomban, ami varatlanul, de kellemesen lepett meg.

Mar csak 4 honap es hazaindulok... mar csak 4 honap