Bevallom oszinten, sosem rajongtam a blogokert. Eletem elso internetes naplo-elmenye kimondottan melyen es annal rosszabbul erintett. De ez mar reg volt es eletem azon reszet tobbe-kevesbe lezartam. A lenyeg, hogy nem volt jo, de mielott kiutaztam, celszerunek lattam egyet elkezdeni, mert tudtam, rengetegen fogjak megkerdezni, mi van velem idekint. Es arra keszultem, hogy majd jo lazan, kicsit pokhendien beszurom, hogy sameszpontblogponthu es visszakerdezek, hogy Es Te? - ahogy ezt parszor meg is tettem az elmult honapokban.
De nem csak errol van itt szo. Ugyerzem, azok az elmenyek, amiket itt megosztok, olykor messze tulhaladjak a foldi vilag nyujtotta esztetikai-, gasztronomiai- vagy eppen materialis tapasztalasaim kozleset. Idonkent melyen elasom magam egy-egy sulyokkal teli gondolattmenet aljaig, hogy kijelentsek, meghatarozzak vagy osszegezzek valamit.
De az elmult napokban nem nagyon tudom megfogalmazni mi tortent. Ugyertem, most is szivesen leirom, hogy Sarah-val es Phil-el tegnap elmentunk egy boltba, ahol tok jo cuccok voltak, marha jo kockas ingeket vettehettem volna meg, csak gondolnom a penztarcamra es a taskaim erosen limotalt sulyara, amiket a repulore felpakolhatok.
Igy leginkabb fejben mennek most a dolgok. Almok, amiben otthoni barataim szidjak az itteni csapviz minosithetetlen szagat es izet. Vagyak, amikrol mar azt sem tudom, akarom-e oket. Erzelmek, amik egyik pillanatrol a masikra csaponganak bennem. Celok, amiket kituztem anno magam ele es nem tudom hogy allok veluk. Tervek, amik ugyis csak a jovoben valnak megvalosithatova. Minden olyan ingovanyos.
Holnap mas lesz.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.