Amerikába jöttem

Nahszoval. Az egesz ott kezdodott, hogy reggel felebredve mar tok nagy izgalomban voltam, amiatt, hogy tudtam, ma latni fogok egy igazi, elo PEARL JAM koncertet.

Elozmenyek: 2004 telen uj, oroshazi iskolas eveim alatt korulbelul 9dik angoltanart kaptunk. Mar elso oran felfigyeltem, hogy a fekete kotottpulcsi egy igazan erdekes jellemet takar. Ezt megerositve a bemutatkozasnal elmondta, "nem vagyok normalis". Ekkor mar tudtam, hogy jo arc. Kesobb ez igazolodott, mikor bepillantast nyerhettunk humoraba, amit tobbe kozott Monthy Pyhton-bol es Galla Miklosbol meritett, de emellett tanitasi stilusa is sokat segitett rajtam, ugyanis kezei alatt nyelvvizsgaztam le. O mutatta meg nekem ezt a zenekart, tole kaptam meg a Ten es a Vs albumokat, amikbe rogton beleszerettem. Azota is hallgatom ezeket a dalokat, mert egyszeruen fantaszikus zenei muvek. Nem, nem unom meg, minden alkalommal ugyanazok az erzesek keritenek hatalmukba. Szovegeik es dallamvilaguk az elet sok teruletet erintve fedtek le lazado korom lelki vilagat. Szamaik szoveget nagyjabol kivulro tudom. Itt amerikaban nagyon sokan ismerik a bandat, meg a radiokban is jatszak oket, mikor idejottem, ez igen kellemes meglepetes volt. Aztan osszel nem tudtam atmenni Philadelphiaba, hogy lassam oket, azota bantam, hogy kihagytam a lehetoseget, de a Haitin tortent foldrenges miatt beiktatta tizenvalahany segelykoncertet es mikor megtudtam, Columbusba is jonnek, azonnal elkezdtem jegyert kutatni. Nem volt olcso (draga se), megerte!

Kora delutan kinyomtattam a jegyem, mert neten vettem es ugy kuldtek el e-mailen, aztan Sarah-val bankba mentunk, mert kellett apro a buszhoz, de csak 20asom volt (papir 20 dollaros, a buszba meg pontos osszeget - $1.75ot kell bedobni, mert nem ad vissza). Beszelgettunk es tudatositottuk, hogy mar nincs sok idom hazautazasig, o meg aznap kezd dolgozni, szoval neki sincs sok ideje addig, igy mindkettonkben van nemi izgalom. Visszafele setalva lattam, hogy jon a busz, es regi idok szep emlekere, futottam egyet, kozben hadonasztam hatrafele a sofornek, hogy alljon mar meg legyen kedves, szoval lihegve pattantam fel a beszra es jot nevettem - van, ami mindenhol ugyanolyan. De hogy itt az emberek milyen halal nyugodtak?! Jelez, megall a busz, es csak akkor all fel a szekrol, miutan mar nyitva az ajto. Senki nem rohan, senki nem idegeskedik.

Beerve a "Downtown"-ba eloszor egy Dounkin Donuts-ba mentem, az a fankos bolt. Reggel kellett volna, mert akkor tele vannak a polcok, de igy is tudtam enni. Nagyon izlett, de aztan elokaptam a kis masinam es kattintgatni kezdtem. Nem akartam tul sokat, mert tartogattam az akksit a koncertre, bar volt egy olyan erzesem, hogy nem vihetem majd be...

Az volt a tervem, hogy parkolohazak tetejere megyek fel. Probaltam is parat, de a nem-publikus epuletekbe nem juthattam be. Szerencsere talaltam egy jofej biztonsagi ort az egyiknel, aki megmutatta, hogy van 2 olyan parkolohaz a kozelben, ahova fel tudok menni. Ki is valasztottam az egyiket, azt hiszem 8 emelet magas volt. Csodalatos kilatas, lattam fentrol az egesz varost, bar a "felhokarcolok" meg mindig magasan felem emelkedtek, de az utcakra jo volt lenezni. Lefele mar lifttel mentem, csak hogy a Kaukazus - Lift cimu szamanak igazi es melto megemlekezest adjak ("lifttel kozlekedj a melygarazsba le, csaladi keped tedd az irodadba be...") Vicces volt, mert mikor beszalltam, a hatso fal helyen uveg volt, de mogotte betonfal. Viszont egy emelettel lejjebb mar eltunt a fal es ott is uveg volt, igy elvezhettem a kilatast es a napsutest a liftben. Aztan volt ott egy magas epulet, kivancsi voltam mi van benne, hat bementem. Csak forgoajtok voltak!!! (megj.: forgoajto-fobiam van - a szerk.) De legyoztem felelmem, mert azt remeltem, talan feljutok az epuletbe. Volt vagy 50 emelet magas. De nem, a biztonsagi or a portan viszont elmondta, hogy van 1 epulet nem is messze, ahol a huszonvalahanyadik emeletig fel lehet menni. Fel is csillant a szemem!

Odaerve egy kedves fekete biztonsagi ort kerdeztem meg, hogy ez mifele epulet? Mondta, hogy irodak vannak. Kerdeztem, maganszemely korbenezhet? Van itt valami erdekes? Erre azta a valaszt kaptam, hogy fel lehet menni a 40dik (!!!) emeletre, ahol vannak nagy ablakok es korbe lehet nezni! - Hat ez valoban izgalmasnak tunik! - volt a valaszom, majd rovid hatizsakellenorzes utan beengedett. Latta a gepemet, azt hitte riporter vagyok, mondtam hogy nem, de mondta, hogy ezzel biztos jo kepeket fogok tudni csinalni odafent. Igy is lett.

A lift kb pillanatok alatt fent volt. Igazabol kicsit rosszul is lettem benne, olyan gyorsulasa volt. Aztan kiszalltam, elindultam a folyoson, lattam, hogy lesznek ott valami ablakok, de amikor odaertem, kicsit elakadt a szavam... Errol az epuletrol annyit, hogy a varos legmagasabb epulete, 41 emelet, 192 meter magas, Rhodes State Office Tower a neve. Hat, mit mondjak, volt kilatas. A poen, hogy eloszor meglattam a repuloteret (kb 11km), aztan kicsit tovabb ott volt Easton is (kb 15 km), de a masik ablakbol latszott Bexley, es a mellettunk levo regi gyarepuletnek koszonhetoen hamar meglattam a Trinity-t is!!! Ezekutan a gepemet probalgatva meg kepeket is tudtam kesziteni rola! Latszik a kolesz, meg a torony szepen. Hihetetlen. Aztan alldogalltam ott egy darabig, jo volt a kilatas. Lent az emberek nagyon picik voltak, a kocsik is. Ralattam a tobbi magas epulet tetejere, lattam a varosban a dugot, kiszurtam egy Ford Mustangot is. Lattam egy varos felett korozo helikoptert, ami "szemmagassagban" volt. Lattam azt, amirol azt hittem, nem is letezik, amirol almodni se nagyon mertem. Ez volt Amerika! Ez volt az, ami a filmeken latszik 1-1 rovid, jelenetkozi bejatszaskor. Ralattam a Broad Street-re, ami nagyon hosszan ment egyenesen 6 savban, tele autokkal, sarga, nagy iskolabuszokkal. Lattam a napsutesben hazaigyekvo oltonyos-nyakkendos irodai dolgozokat, lattam az irodaikat. Cabriokat, limuzinokat, hatalmas motorokon szakallas rockereket. Az egesz ott volt elottem, minden ott volt alattam.

Lefele menet mentem egy extra kort a lifttel, csak mert annyira kiraly volt, aztan elindultam a Nationwide Arena fele, ahol igazan izgalmas es erdekes fogadtatasban volt reszem. Amikor befordultam az utcaba, mar feltunoen sok ember volt. Es ahogy kozeledtem, ugy nott bennem az izgalom is. Aztan meglattam egy par Pearl Jam-es polot, kicsit lejjebb pedig ismeros dallamokra lettem figyelmes. Az egyik helyi radio kivonult es az Arena melletti "kocsma" hangszoroira kotve magat adott egy kis bemelegitest. Az elso szam, amit meghallottam egy Alice in Chains volt, de meg nem mondom melyik. Pedig ismerem es szeretem, de az izgalom, a napsutes, a hangulat, a fesztival-jelleg, jo ido, sok ember akkora elmeny volt igy hirtelen, hogy kicsit elvesztettem a jozan eszem. A kocsmaban amugy rengetegen voltak termeszetesen, aztan ugy voltam vele, hogy iszok egy sort, mert megerdemlem. Vettem is egyet es kiultem a napsutesbe. Elveztem a hideg sort es a jo zeneket. Ket PJ-et is jatszottak, meg volt I love rock'n'roll is, aminel rohogni kezdtem, mert eszembe jutott, hogy a ProtoCall-al meg akartuk tanulni, de valahogy nagyon nem ment. A sorommel vegezven pont elerkezett a kapunyitas ideje, igy bealltam a sorba. A nagy gepemet a hatizsakomba tettem, a kicsit a zsebembe, de amikor mentem volna be, felreallitottak es kozoltek, hogy nem vihetem be a hatizsakot.

Nah itt kezdtem parazni, es probaltam kedezni, hogy van-e ruhatar - nincs - le tudnam-e itt valahol tenni - nem - segitsen mar legyenkedves - es kikuldtek, hogy rakjam be egy bokor ala vagy dugjam el vagy hagyjam a kocsmaban... Ekkor kijottem es ideges lettem, az elso utam a kocsmaba ment, ahol nem tudtak segiteni. Aztan volt ott egy etterem, ahol az egyik pincer hosszas gondolkozas utan ajanlott kint egy bokrot. Valoszinu... Majd odamentem a hivatalos polo-arusokhoz, de ok is azt mondtak, hogy nem vallaljak, mert lehet, hogy kozben el kell menniuk es akkor szevasz... Akkor mar ideges voltam es kiabalni kezdtem, hogy valaki nem tud segiteni? De vegul nem tudtak. Senkit nem hatott meg, hogy tok egyedul vagyok kocsi nelkul.

Vegso elkeseredesemben 2 rendorhoz fordultam. Rogton kiszurtak, hogy nem vagyok amcsi. Kerdeztek, hogy tudom-e, miert nem lehet bevinni, mondtam, hogy nem, mert szerintem ez hulyeseg. Erre kerdezi, hogy nezem-e a hireket. Jah, mondom, a new york-i bombara gondol? Es akkor kifejtettem, hogy eljottem az Ocean masik oldalara, hogy lassam ezt a bandat!!! Kerdeztek, hogy mi van benne, mondtam semmi, meg is mutattam. Ekkor egyikuk mondta, hogy nyugi, ne legyek olyan ideges, segit nekem. Es tok rendes volt, bejott velem, a kezeben volt a taskam, persze a kapuban nem engedtek be a gepemmel, mondvan, hogy professzionalis es tul nagy, igy azt is be kellett tennem a taskaba... Kicsit feltettem igy otthagyni, ez egy ilyen recepcios asztal volt, de oldalrol nem zart. Viszont nem tehettem mast. A koncertet meg latni akartam. Igy rabiztam azokra, akik ott ultek remenykedve, hogy nem lesz baj. A rendor is beszelt veluk, megkoszontem neki es elment.

Szoval vegre bejutottam! Erdekes hely, lehet kapni sort meg mindenfele kajakat. Persze nem olcso. Setalgattam, nezelodtem, aztan megkerestem a helyem. Alig voltak amugy az elozenekaron, ami mellesleg nagyon jo volt. Band of horses a nevuk, es a vicces az volt, amikor eljatszottak egy dalt, amit ismertem egy biciklis videobol. Es persze Eddie Vedder konferalta fel oket!

Az arena eleg nagy volt, en a kozepvonal kornyeken ultem, de nem a kuzdoteren, hanem oldalt, az elso emeleten. Aztan ahogy vege lett az elozenekarnak, hosszas atszereles kovetkezett, a tomeg csak gyult es gyult. Erdekes, hogy mindehol szekek voltak, meg lent, kozepen is. De amikor mar tudtuk, hogy kozeledik a varva vart koncert mindenki felallt. Kb minden szektor tele volt, a weboldal szerint ilyenkor kb 20 000 ferohely van kiadva. Kb ennyien is voltunk. Aztan, amikor hosszas orditozas utan vegre megjelent a zenekar a szinpadon, a tomeg persze orjongeni kezdett, es mindenki felallt. Az egesz koncertet vegigallta mindenki. En persze iszogattam a sorocskemet es ugraltam meg ordibaltam ahogy azt kell. Kibontottam a hajam, dobaltam annak rendje s modja szerint. (Faj is most a nyakam kivul-belul)

Nagyon sok kedvencemet jatszottak, igazabol nem nagyon tudtam elhinni, hogy tenyleg ott vagyok. Nagyon hangos volt, a tomeg nagyon elvezte, en is. Eloben latni a kedvencemet, fantasztikus volt.

Ketszer jottek vissza, az utolso elotti szam az Alive volt, totalis extazis. Utolso szamot meg ugy nyomtak, hogy az osszes lampa egett, igy lehetett latni a tomeget. Fantasztikus volt.

Itt a lista, amit jatszottak:

Amikor vege lett, rogton mentem a taskamert. Egy pillanatnyi hidegzuhany ert, amikor nem lattam a foldon. De ott volt az asztalon. Mondjuk durva, csak annyit mondtam, hogy "ez az en taskam" es mar oda is adtak. De benne volt minden, erintetlenul. Aztan kijottem es mar elmult 11 ora is, alltam ott szerencsetlenul, hogy haza kene menni. De vagy 7km onnan a kolesz es allitolag veszelyes. Nehany emberhez odamentem, hogy ismernek-e valakit, aki Bexley-ben lakik, de nem voltak segitokeszek, igy elindultam gyalog. Aztan dumaltam egy sraccal, aki nagyon be volt tepve, de jo arc volt. Csak semmit nem ertettem abbol, amit mondott. De jol eldumaltunk. O is a koncerten volt, kereste a kocsijukat, fogalma nem volt az egeszrol. Aztan lattam, hogy vannak emberek a buszmegalloban, megkerdeztem, es kiderult, hogy a 2-es busz, ami nekem kell, elvileg meg jon. Igy megvartam es valoban jott. Mazlim volt, azt hiszem, az utolso buszt kaptam el.

A szobamba visszaerve nagyon faradt voltam. Egyszercsak csorgott a telefon. Meglepodtem nagyon, de Thad volt. Latta Facebookon, hogy gepnel vagyok es mondta, hogy megy le elegetni par aprosagot. Szoval kimentem, kozben meg jott Zeke, Shaun, Sarah es Rachel, akik kajalni voltak valahol. Majd megkerdezem, hogy hol, mert joval elmult ejfel. Orultem nekik, mondtam Shaun-nak, hogy bentrol lefenykepeztem a szobajat, meg kerdeztek, hogy milyen volt es alig tudtam beszelni, egyreszt mert fajt a torkom, masreszt az elmenyektol. Aztan orultek az oromomnek es ez igy tok jo volt, hogy elalvas elott osszefutottam veluk par percre. Csak... hat szoval, eletem egyik legjobb napja volt. De tenyleg. Egyetlen kerdes jart csak a fejemben: miert egyedul kellett atelnem?

A kepek minoseget muszaj volt lebutitanom, hogy feltegyem ide, de majd feltoltom oket mormalisan Picasara a tobbihez.