Amerikába jöttem

2009. december 27. - utolagos bejegyzes

Eleg huvos volt az ejszaka, szal ma asszem pulcsiban alszok es zokniban. Megy a futes, pontosabban a legbefuvo cucc, de szerintem ezek direkt szeretik a hideget. Vagy nemtudom. A kanapen aludtam, ami kenyelmesnek igerkezett. Igazabol az is volt, csak ne mentem volna megint haza almomban. Otthon megoleltem es a szemukbe neztem a legjobb barataimnak, akik visszaneztek ram csillogo tekintetukkel. A fulukbe sughattam valamit, amire mar regota varok es a fenebe is, jo volt! Marha jo. De ismet nem otthon ebredtem, hanem egy sotet, huvos szoba kanapejan. Egy varosban, ami azt se tudom hol van pontosan, azt sem tudom, mi a neve. Oke, Virginia allamban Washingtontol nem messze. Azt se tudom, kinek a haza, kinek a kanapeja az, amit befoglaltam, kinek a vizevel tusolok, kinek a TV-jen neztuk meg delutan a Batmant, a regit, amiben meg Hugh Jackman jatsza Jokert. No de a lenyeg, hogy igazabol azert vagyok itt, mert Karl, aki elhozott ma helyettesitette a lelkeszt. Igyhat el is mentunk reggel a gyulekezetbe, utkozben vettunk kavet, ami vegre eros is volt, meg finom is! Tudom, nem szabadna innom, de akkor is szeretem. Aztan ott derult ki, hogy egyelore nincs kijelolt szemely a gyertyak meggyujtasara. Szoval en lettem megkerve. No de ez sem akarhogyan megy. Az IT legelejen a kantor jatszik, akkor mentem be en, egy hosszu ruddal, amin volt egy kanoc, ami mar kint meg lett gyujtva. Szoval eloszor az Adventi koszorut gyujtottam fel (most esik le, hogy az meg ott volt... ott szokott az maradni Karacsony utani vasarnapra?...) es azon is eloszor az 5dik, nagy gyertyat, ami egy Krisztus gyertya volt, ez utan az oltarterben a tobbi 14-et. Es az IT vegeneloltani az osszeset csak forditott sorrendben, de Jezusrol a langot visszatenni a cuccomra, es kivinni a langot a templombol. Kb, mint az Olimpiai langot... csak kint mar elfujhattam. Az egesz szimbolikus. Tetszik a dolog. Erdekes, hogy az oltar elott Ige a kis Samuelrol szolt, aki novekedett tudasban es Istenben, amig Eli felugyelete alatt volt a templomban. Aztan 2 lany sok-sok kis haranggal eljatszotta az O jojj, o jojj Immanuelt, marha szep volt! Es nagyon ugyesek voltak, nem tunt tul egyszerunek, ahogy kapkodtak ott a harangokat sorra.

Utana Karl elvitt jo kis helyekre, eloszor egy kerpregeny boltba mentunk, ahol mindenfele dolgok voltak kepregenyekkel kapcsolatban. Aki tudja, mi az a Marvel (Superman, Batman stbstb...) es szereti is, az itt megorult volna! Nem egy nagy bolt, sot, meglehetosen kicsi. De mindenfele hulyeseguk van! Jay es NemaBob akciofigura! Persze kartyak, konyvek, kulcstartok, poharak. Es nem birtam ki, de vennem kellett egy Transformers-es polot. (A multkori nem polo! Kapucnis, zippzaros kenguruzsebes pulcsi!) Mondjuk tegnap a hangszerboltban Bach meg Beethoven akciofigurat is lattam... Szerintem ez a leghulyebb „nemzet”, de tetszik!

Aztan voltunk hasznalt-konyv boltban, amit mi antikvariumnak hivunk, itt viszont kb akkora, mint az az Alexandra, ahol dolgoztam. Es mexicoi kajaldaba mentunk ebedelni. Ami izlett. Ilyen cuccokbacsavart mindenfeleket ettem. Szoval olyasmi, mint a teszta, es az egyik tekercsben bab volt, a masikban sajt, a harmadikban csirke, a negyedikre nem emlekszem. Es rozsaszinu limonadet kertem hozza! Hat a szine undorito volt, az ize meg nyomokban elmekeztetett a limonadera. Fizetesnek probaltam elmondani a mexicoi sracnak, hogy hasonlit a zaszlonk, de nem nagyon ertette. De kaja kozben hallottam par emberket a nyelvukon beszelni. Tetszett, az jutott eszembe, hogy jo nekik. Igazabol ahol vagyok, jocskan messze van az otthonuktol, megis tudnak az anyanyelvukon beszelni es tudjak a sajat kajaikat enni! Aztan hazajottunk, megneztuk a regi Batmant, kozben ismet rajottem, miert utalok TV-t nezni, es miert nem hasznalom a 70 csatornamat a szobamban. 20 percenkent legalabb van negyed ora reklam. Emlekszem, az elso heten, mikor idejottem, 3 filmet neztem egyszerre 3 kulonbozo csatornan a reklamok miatt, es tudtam kovetni a cselekmenyet mindnek!

Aztan este moziba mentunk. Igen, moziba. Mikor beultem a puha szekbe, eszembe jutott, hogy utoljara akkor voltam moziban ... hmm, meg javaban dult a vizsgaidoszak, vagy talan meg az se! Nyar volt es egy kedves barat megkert, hogy kiserjem el. En meg szivesen mentem, foleg, hogy tudtam, ugyanaz az osztalyfonoke, aki nekem volt anno. Es probaltam nem erre gondolni. Probaltam elfelejteni az osszes szep emlekemet. Probaltam kiverni a fejembol a barataimat es a veluk toltott fantasztikus perceket. Probaltam elvezni az amerikai Sprite-ot, amibe indokolatlanul sok jeget tesznek, probaltam gyonyorkodni a hatalmas lakoparkokban, orias terepjarokban, lattam hatalmas uzleteket, probaltam a szeles utra es a sarga felezo csikra koncentralni. De nem megy. Ma folyamatosan deja vu-hoz hasonlo erzesem volt: tudom, hogy hihetetlen, de egy-egy utszakaszrol vagy varosreszrol otthoni helyek jutottak eszembe. Meglatok egy Mustangot es eszembe jut valaki, meghallok egy szamot es eszembe jut valaki mas. A filmben azt mondjak: This is it! es „indokolatlanul” majdnem eluvoltom magam oromomben. De az, akivel orulni tudnek ezen, termeszetesen nincs itt velem. Az, aki orulne a Mustangnak, szinten otthon maradt. En ezt igy nem tudom! Jo nekem, hogy itt lehetek, tenyleg! Tok halas vagyok, meg ertekelem. Hisz befogadtak, sot 4 allammal arrebb kotottem ki, meg lathattam egy csomo mindent, es meg minimum ugyanennyi var ram. De neha csak egyetlen napra, egyetlen hosszu olelesre, vagy egyetlen puszira hazamennek. Azert felek megnezni az oceant, mert attol tartok, elindulnek. Bepotolnam az elmult fel ev elhalasztott uszasait, hogy bepotoljam az elmult fel evemet.

Komolyan nem tudom, mi segitene egy kicsit elszakadni. Komolyan nem tudom, miert agyalok folyamatosan az otthoni eletemen. Komolyan nem tudom, miert nem tudom 100%-ig kielvezni azt, ami itt vesz korul. Komolyan nem tudom, miert jut eszembe mindenrol valami, ami hazahuzza a szivem. En problok, tenyleg! Es a tobbiek is korulottem! De... en mar tenyleg nem tudom, mi van.