Amerikába jöttem

Sikerult a mai napomat jo lazara szerkeszteni: ebredes 11 korul, netezes az agybol, skype-MSN anyuval, jobaratokkal, olvasas, zenehallgatas, kora esti boltba menes, vacsorara pizza eves - errol majd bovebben holnap - esti film, napi sorocske, egeszseges chips.

Almomban mar megint otthon voltam. Tok fura minden ejjel "hazamenni", es mindig valami masert. Egyszer csak hazalatogatok egy hetvegere Nemetorszagbol vonattal, mert oda kuldtek konferenciara es belefer az idombe, maskor csak siman otthon vagyok, de a legtobbszor az utazas elotti pillanatban allok a repteren, vasutallomason vagy unokatesomek lakasaban (ahol indulas elotti ejjel aludtunk) es mindenre jol felkeszulve bepakolom a taskamba a szukseges holmikat (nem ugy, mint ahogy et valojaban tettem), vagy csak annyit mondok: nem akarok elmenni...

De felebredek, es korul vesz Amerika: a 110V-os konnektor, a gallonos tej, a sarga utfestes, a fekete-feher rendorauto, a DON'T WALK piros fenye, a szlenget hadaro neger penztaros, a 6 ora idoeltolodas, hogy Te aludni indulsz, amikor en meg alighogy megebedeltem...

Igazabol meg mindig alig fogtam fel, hogy tenyleg itt vagyok. A kovekezo hetvegere tuti kitalalok valamit, mert nem tesz jot a lelki egyensulyomnak, hogyha folyamatosan gondolkozok, ragodok a dolgokon. Igazabol, amiota itt vagyok, meg alig lattam valamit. Elso heten setalgattam estenkent, de miota elkezdodott a suli, kicsit beparaztam: birni fogom en ezt? Es ezzel a kerdessel a fejemben ulok be orakra es vezem kezembe a szakirodalmat. Ami azert kicsit megerolteto mentalisan. De az jobban, hogyha ingerszegeny kornyezetben toltom el a hetvegeimet is. Szoval en azt mondom, kalandra fel, persze csak okosan! Kivancsi vaggyok a belvarosra ... Majd busszal megyek at a getton. Vagy osszeszedek par havert a baptista gyulekezetbol. Azt hiszem ez egy jo otlet, tok jo fejek! Remelem nem csak alca ... Ugyertem, mindig megkerdezi mindenki, hogy mi a helyzet, hogy vagy stb. De ugye a magyar mentalitas az, hogy elkezdunk panaszkodni es maris elindul egy beszelgetes. Itt ez nem nagyon van ... Ugyertem, nem nagyon tudok hazudni. Nem fogom azt mondani neki, hogy "koszi, jol vagyok" vagy "minden rendben", amikor honvagyam van, nehezen megy a tanulas es ilyen almokkal ebredek minden reggel. De azert visszafogom magam, nem zuditok mindent a nyakukba. Epp csak annyit, hogy egy beszelgetes kialakulhasson. De nem nagyon alakulnak ... legalabbis igy hirtelen, negyszemkozt. Gondolok itt orak elotti "van meg 2 perc kezdesig"-ekre vagy az "osszefutunk a folyoson"-okra. A nagyobb tarsasagok meg ... hat azokat meg meg kellene keresni. Szoval jovo heti terv: nyakamba veszem az USA szocialis szokasainak kiismereset, illetve urbanizalodok egyet a centrumban! Amen? Amen! = )

Es ujra elerkezett az a nap, amikor nincs tobb oram a heten ergo itt a weekend.

Este elmentem boltba es meg lettem lepve. Amikor az elso napokban rakenyszerultem a boltra, vettem a batorsagot minden erommel, amibol akkoriban meg nem voltam tulsagosan ellatva es felfedeztem a Krogers-t. Hat elso penztari fizetesem eleg ego volt, de segitokesz volt a fekete penztaroskislany es beszelgettunk is egy picit. Tegnap pedig messzirol ramkiabalt, 3 es fel het utan, hogy "Szia srac, aki Magyarorszagrol jottel!!!". Pedig azota nem lattam. Es azert egy eleg forgalmas boltrol van szo. Sajnos masik sorban alltam, de szerencsere elfelejtettem vajat es cukrot venni, ugyhogy "sajnos" vissza kell meg ma mennem. Tok jol esett!

Es odajott az egyik csoporttarsam, hogy ha valamit nem ertek az olvasotakkal kapcsolatban, szoljak nyugodtan, sokszor meg o sem erti (biztato, hehe), nekem bizonyara milyen nehez lehet. Es Mike pedig valami teologiai szotarral szeretne megdobni, es a facebookon irt delutan, hogy a telefontarsasag csomagot hagyott nekem a kolesz elott. Es ez is jol esett! No nem az 1300 oldalas aranyoldalak, hanem hogy szolt. Szoval meg mindig jofejek itt az emberek.

Holnap nem kell felkelnem reggel, elore elvezem, hogy fetrenghetek majd az agyon. Mert meg mindig utalok koran kelni. Bocsi = )

Laza nap volt. Reggel egy ora, fel kilenctol (es tenyleg csak 60 perc!). Mondjuk meg nem nagyon jottem ra, hogy mi szerint merik az oraim hosszat, mert van ket oras is. De nem is igazan lenyeges. Raadasul pont az, ami este fel7kor kezdodik. Meg ugye hozzaszoktam a  90 perchez otthon. Azert szerencsere nincs tul sok elfoglaltsagom. Ugy ertem, sok a szabadidom. Amit altalaban magamra forditok. Es ebbe a tanulas is beletartozik. Aminek persze megadom a modjat. A reggeli ahitat utani ingyen kavemba olvasztottam meg csokikutyakakikat, felolnottem tejjel, es kiultem a borostyanszonyegre helyezett padra. Nah, hat mondjuk ki, romantikus volt! Elveztem. Csend volt, bekesseg, szerencsere nem volt eszelos hoseg. Senki nem zavart az olvasasban. Ezek utan pedig ettem levest!!! Azert a sok felkialtojel, mert ez volt az elso leves, amit az Amerikai Egyesult Allamokban elfogyasztottam! "Hmmm... husleveees" (Joey - Jobaratok). Hat jo volt! A pocim is nagyon orult neki! Aztan miutan megvolt a lelki, a szellemi es testi taplalek, kovetkezett a lazitas. Neha nem gyozok halalkodni, hisz viszonylag sokmindenkivel tudom tartani a kapcsolatot. (MSN, Skype, iwiw, myvip, facebook, email - ehh, minek nekem ennyi? = ) Es ugye, amig itt ilyen sok a szabadido es nem tudok magammal mit kezdeni, jol esnek a kis delutani (mar akinek, hihi) beszelgetesek, apro informacio darabkak otthonrol, azoktol, azokrol, akik hianyoznak. Aztan majd persze fogok tenni a "punnyadas" ellen, csak ugye fel kell mernem a helyzetet, ki kell tapasztalni, melyik orara mennyit kell keszulni. Es majd ezek fuggvenyeben szeretnek uszni jarni, setalgatni stb. Addig marad az "amerikai alom": feltett labakkal filmet nezni, kozben chipset, csokit zabalni! (Es ujra egy fura almokkal teli ejszakaba indulni - Neked meg lassan joreggelt = )

Szerencsere nincs sok oram. Szerencsetlensegemre a mai masodik fel hetkor kezdodott. Talan az a jo a rosszban, hogy nem hajnalban, hanem este. Szoval fel kilencig voltam ma bent. A reggeli oram utan visszafekudtem aludni, hehe, ugyanis estenkent olvasnom kell, es hat nem konnyu. Elegge lefaraszt, hogy angolul kell olvasnom ezeket a konyveket. Aztan ez csak durvulni fog. De az a jo a rosszban, hogy ez altal is epulok. Ugyanis ahogy olvasok, megakad egyes szavakon a szemem, hogy "jee, ezt a szot is tanultam mar egyszer gimiben" vagy "jaaaa, a multkor ezt a szot nem ertettem". Magyarul ... ohomm, angolul ... bovul a szokincsem ezaltal. Es ez jo, mert a Pearl Jam-bol vett kb 300 szavas szokincsemen kivul egyre tobb szot tudok hasznalni.

Az esti oramon az amerikai feher-neger helyzetrol volt szo. Erdekes volt es elgondolkodtato. Ugyanis, mint eddig minden masrol is, errol is hallhattam mar a hirekbol vagy a filmekbol. De europai szemmel nezve azert egesz mas. Ismet kicsit kivulallonak ereztem magam, hogy megint nem tudok hozzaszolni a temahoz, es hogy az, amit otthonrol hoztam, itt most csak vitat valtana ki. Igyhat ismet csak figyeltem. Figyelem, figyelem, a tanitas megkezdodott, kerem kapcsoljak be biztonsagi oveiket!

Es hat az igazsag az, hogy azt kell hogy mondjam: az a jo a rosszban, hogy nincs rossz! Persze, nehez, es sokszor nem egyszeru, de ezert jottem. Vegre ra vagyok kenyszeritve arra, hogy ugy igazabol megkuzdjek az eletben maradasert - testileg-lelkileg egyarant. (Merthogy a kaja meg mindig borzaszto). Es ezert jottem: kuzdeni. "Te utad, Te valasztasz, hogy egy lehetoseget megtartasz vagy elszalasztasz!" 

Van egy csoporttarsam, baptista lelkesz a kozelben. Mar onmagaba veve ez erdekes. Teologiara jonni egy gyulekezetbol. Raadasul masik egyhazhoz. Azt mondta, szeretne kitagitani a nezeteit. Nagyon kedvesen invitalt a mult heten a gyulekezetebe, gondoltam megnezem mar. Ugyis mindig el szerettem volna menni egy olyan igazi, amerikai, baptista gyulibe, tudod, mint a filmekben. Hat teljesult a vagyam. Csoppet megszeppentem a temlpomba belepve: en voltam az egyetlen feher ficko odabent... Akkor bantam meg, hogy a multkor szetszedtem a hajamat. Legalabb azzal hasonlithattam volna egy icipicit rajuk. De nem ... Kicsit feltuno voltam a sok raszta, afro-fonasos vagy eppen kopasz neger kozott.

Hat aztan ezek sem trefalnak. Mar a multkori evangelikus alkalmon is csak pislogtam, es tettem ezt oly sokszor, miota itt vagyok. De a mai ... Tok kotetlen, mindenki Hallelujazik meg Amenezik, amikor jonak tartja, felallnak, tapsolnak, az enekkar elol nyomja ezerrel (4 csavo volt, de ahhh ... hat nagyon tudnak enekelni). Senkinel nem volt enekeskonyv es a 8-10 versszakos enekeket fejbol nyomtak. Amikor Derrick, a lelkesz eszrevett, messzirol, nagy vigyorral integetett. Es volt egy pontja az alkalomnak, amikor koszontottek az ujakat. Elbambultam, belemerultem a gondolataimba es csak utolag kapcsoltam, hogy nekem itt most fel kellett volna allnom, szoval inkabb ulve maradtam, az talan kevesbe ciki, bar szerintem senkit sem erdekelet volna. Erre Derrick utana odalep a mikrofonba es beleuvolti (vegig marha hangosan beszeltek, amikor meg csendesen, akkor szolt alatta az orgona), hogy itt az egyik kedves baratom az egyetemrol, Samuel, koszontsuk ot, koszontsetek ot, hisz Magyarorszagrol jott - en meg persze irultam-pirultam, mondtam hangosan, hogy Thanks!!! Thank you very much!! Majd par perccel kesobb mindenki felallt es elkezdtek udvozolni egymast. Kb 20-an jottek oda, hogy dejo, hogy eljottem, meg varunk szeretettel maskor is, es hogy a nagyapam Magyarorszagrol emigralt, es olelgettek es mosolyogtak ram es az egesz olyan valosagos volt. Ugyertem, ujra ez az "eddig csak Tv-bol, most meg mar az arcodban" effekt. (Es itt hangzott el eloszor kis hazam ellen egy poen, egy kb 10 eves kislany kovette el. Az apukaja megkerdezte tolem, hogy ugye Magyarorszag nem Afrikaban van, mondtam, hogy nemegeszen... Merthogy a kislany megkerdezte "Is Hungary in Africa, because there are everybody is hungry? - mert ott mindenki ehes... csak 1 betu kulonbseg ... hahaha) Hat erdekes volt. Persze, orultem a kedvesseguknek nagyon! Csakhat a szivemben meg ott ordibalt, hogy "otthon is van gyulekezeted, he! azzal mi van?" En meg mondtam neki, hogy "Nyugi, most itt kell boldogulnom, itt is kellene talalni valami spiritualisan pozitivat". Erre o odabentrol: "De biztos ezt akarod? Ezek itt le-Amen-ezik az Atyat a Mennybol, ehhez te nem szoktal hozza" - "Hat nem is, de kell valami intenziv, amibol tanulhatok, merithetek, nem?" - "Jo, de ez akkor is milyen gyulekezet mar?" ... Es ez igy ment eleg sokaig, sot, meg most sem ert veget. Az egyetemen is mondtak, hogy ajanlanak gyulit ha kell. Az meg teny, hogy volt egy olyan celom, hogy minel tobbet szeretnek meglatogatni. De abbol meg megint kovetkezik egy ujabb, evekre visszameno  problemaja az eletemnek: a folyamatos vandorlas, a biztos pont nelkuli elet. Ami egy ideig jo, csak aztan jon az uresseg erzese, hogy igazabol mar annyi mindenhova tartozok, hogy tulajdonkeppen nem is tartozok sehova. Errol meg ugye az jut eszembe, hogy miert is akarok en itt tartozni barhova is? Hisz "csak" 9 honapra jottem, otthon pedig var egy igazi otthonnak nevezett hely egy gyulekezettel, csaladdal, igaz baratokkal. Birjam ki meg igy, ahogy most vagyok, es majd utana megallapodok? Vagy "kotelezzem" el magam itt, ezzel vallalva szinten sok kockazatot? A tehen egy igen bonyolult allat, de en megfejtem!

Az IT utan Derrick hazafuvarozott. Egy olyan kocsival, amirol almodni nem mertem volna, hogy valaha is beleulok. Hirtelen nem is tudom, hogy egy luxus Pontiac, Cadillac vagy Rover volt-e... (Igen, erzem magamon a sulyos pillantasokat, hogy "meeeenj a csudaba, szavad nemlehet" = )

A lenyeg, hogy ma teljesult a sokadik amerikai alom, melyeket gyermekorom ota kergetek, mint pillangokat. Most pedig csak amulok a csodalattol! Amen? Aaaamen!!!

Azt hiszem, nem erre szamitottam. Ugyertem, ugyebar arrol hadovalok itt hetek ota, hogy mennyire nem keszultem fel erre az egeszre, de ez a tegnapi azert megiscsak a csucs volt. Vagy nemistudom... Az tortent, hogy megeheztem es elmentem a boltba. Szokasos eltevedes a sorok kozt es ketsegbeesett keresese valaminek, amirol azt sem tudom, mi lehet. Igyhat szepen raerosen tologattam a hatalmas bevasarlokocsit, aminek az otthoniakeval ellentetben, a hatso kerekei stabilak. Gurul! Csak nem fordul jobbra-balra. Komolyan, meg ezt is meg kell tanulnom kezelni... Szoval talalomra valogattam magamnak vacsorat, hosszasan olvasgatva a dobozok oldalat, vajh' mi minden szukseges meg hozza es egyaltalan, hogy mit rejt a varazsdoboz. Vegul megtalaltam a kivalasztottat es hazasiettem elkesziteni. Hat es ezek voltak azok a reszei a tortenetnek, amit ha tehetnek, visszacsinalnam. Bosnyak teri koleszhoz szokott egyetemista srac vagyok. Jelmondatom a kajaval kapcsolatban: edd azt, ami olcso, egyszeru, vagy ami van. Sokat segitett ebben  az ejjel-nappali, a CBA es a hires nevezetes piac. Es persze az ebedlo, hisz draga jo konyhas nenijeink mindig a legjobbakat foztek nekunk (es remelem most es a jovoben is folytatjak eme nagyszeru szokasukat). Mindig nagyon halas voltam nekik, hogy megprobaltak felhizlalni ilyen szep nagyra - a hiba az en keszulekemben van = )

Vifon (olyan, mint a Smack, csak olcsobb) es Maggi instant tesztaakarmi kevereket sikerult megtalalnom. Nem talalalok jobb szot, mint azt hogy undorito. Persze, a dobozon a kep inycsiklandozo volt. Persze ... Mintha egy kilo sot harapdaltam volna... es azok a kis repadarabok ... hmmm ... Aztan szerencsere volt egy erzesem, hogy kell nemi mentoov a vacsora melle es vettem csokibogyot (ami legalabb finom, igaz, hogy minikutyakakinak nez ki) es vettem meg tojast is. Es itt jon az erdekes resze az estenek. Illetve egy utolagos valasz egy kommentemre, pontosabban korrigalasa a helyi etkezesi szokasoknak. Ez pedig nem mas, mint a gaztuzhely letenek teljes hianya a kontinensrol. Legalabbis en semmi ehhez hasonlot nem talaltam meg errefele. Az egyeduli dolgok, amikkel magas hofokot tudok elerni az a forro viz a csapbol (a korhaz izu), a Nap, ami egesz allo nap az ablakomon tuz be, illetve egy mikrohullamu suto. Szoval hiaba tanitott meg anyu tejbegrizt fozni vagy palacsintat sutni, hiaba tapasztaltam ki tokeletesre a sajtos-tejfolos tesztat es a rantottat mindenfele foldi... magyar javakbol, ezekkel itt nem tudok villogni a sajat pocim elott. De felnoni jottem ide, ezert megkuzdottem a problemaval. Sejtettem, hogy a mikroba nem erdemes a tojast csak ugy, siman betenni, ezert elelmes gyerek leven Google-on rakerestem - hatasszunet - es a Youtube-on megneztem!!!... Majd a mikroban megcsinaltam a kemenytojast! Ma pedig a lagyat! Ha sokan lettem volna, vacilaltam volna, hogy vastapsban vagy rohogogorcsben torjek ki magam fele. Mindezek utan eldontottem, hogy ezt a 9 honapot kibirom valahogy, aztan hazamegyek es felesegul veszem az elso not, aki bevallja, hogy tud fozni. Mindnent megveszek! El is mosogatok! Csak kapjak enni.  A jelen helyzetben kimondottan nem jo az empirikus uton valo tanulas.

Aztan, hogy folytassam kezdemenyezesemet az "ismerjuk meg az amerikai soroket" cimu kampanyomban, kibontottam egy ujabb hatalmas doboz, ezuttal 8,1% alkoholtartalmu sort. De meg mindig a Soproni vezet ... kulonosen a Ciklon, - mindig is volt valami vonzodasom a szokekhez = )

Es ma 3, azaz harom het utan, az internet csodajinak koszonhetoen orakig beszelhettem legalisan magyarul! Eddig ha veletlenul valamit a sajat nyelvemen mondtam, furcsan neztek ram, biztos azt gondoltak, karomkodok. De ma egy nagyon kedves baratnak kellett "vegigszenvednie" az elmult hetek alatt felgyulemlett "nemasagomat". Es ez annyira, de annyira de aaaannyira jol esett, hogy csak na! Ertettem minden szot, amit ma nekem mondtak, tudtam hosszan, dolgokat kifejtve beszelgetni, nem kellett a szavakat keresgelnem vagy korulirnom. Komolyan mondom, reg esett ilyen jol barmi is! Es most ugy erzem, megkonnyebbultem. Nem csak a teny miatt, hogy beszelhettem az anyanyelvemen, hanem hogy volt ra pozitiv visszajelzes, magyar nyelvu nevetes, szovicc meseles, felre nem ertes. - Lehet, hogy egy kolto veszett el bennem? = )

Gazdasagos tojas

minikutyakakik

Ismet elfogott reggel a sanda gyanu, hogy a Matrix fogva tart, en pedig ismet jol elvesztem a rendszerben. Kovessem a feher nyulat, mi? Csak ne pattogna olyan gyorsan. Es kulonben is... hol van a szorny? A nyulon tul? - Nem ... a nyul az!...

Hogy ertsek azok is, akik nem tudtak vegignezni a Matrixot es/vagy a Gyalog Galoppot, tartalmuk, szoveguk, filozofiai magassaguk illetve melyseguk miatt, azoknak - es persze a tobbeiknek is - ekmagyaraznam, hogy az amerikai oktatasi rendszer egy csoppet maskepp mukodik, mint azt odahaza megszoktam. Nekem meg aztan foleg, mivelhogy en vagyok itt az  International Students-ek 50%-a. (Bajban vagyok a raggal ez esetben ... az angol szo alapbol tobbes szam, ilyenkor hogy kapcsolom hozza a magyar ragot? Magyar szakosok kommentjeit es leveleit kivancsian varom! = ) Szoval kulonleges - es NEM hatranyos - helyzetemnek koszonhetoen ujjabb problemaval talalkoztam, megpedig azzal, hogy hogyan is juthatok hozza tankonyveimhez. Eszembe jutottak azok a boldog es ketsegbeesett vizsgaidoszakos ejszakak, amikor a koleszban karikas szemu egyetemista tarsaimmal egymas jegyzeteit es konyveit vadasztuk felvaltva, cserelgetve, sakkozva egymassal es az idovel. Csak hat ugye itt ilyen nincs. Meg kell szepen szerezni a konyveket. Masfel het utan vegre talalkoztam Debbie-vel. Vagy volt nala valaki, vagy en nem ertem ra, vagy bent se volt. De ma elkaptam es legyoztuk a vernyulat. Egyszeruen csak le kellett mennem egy eddig szamomra ismeretlen reszebe az egyetemnek es felmarkolnom 15 kilo konyvet. Egy franko kis konyvesbolt mukodik az alagsorban, ahol mindenfele keresztyen es Trinity-s cuccot lehet kapni. Konyvek, kifestok, ekszerek, kegytargyak, polok, bogrek, kulacs (!!!) ... Par konyvert vissza kell majd mennem, mert mar nem volt meg minden. Akkor azert majd osszeszamolom, mennyit is kellett volna fizetnem ezert ha nem lennek benne abban az 50%-ban.

Kerdezgetik a tobbiek, milyen volt az elso het es felkeszultem-e ra. Nekik persze csak annyit mondok, hogy elvezem, varom, izgalmas lesz es mennyire kivancsi vagyok, mi lesz ebbol. De az igazsag az, hogy nem... Ahogy nem keszultem fel erre a 9 honapra, ahogy nem tudtam elkepzelni, mi var majd itt ram, ugy a tanulasra se allok keszen.  Felreertes ne essek, ez nem azt jelenti, hogy nem akarok/fogok tanulni. Csupan annyit, hogy megvan a szepsege annak, hogy nem tudod mi var Rad a kovetkezo kanyar utan. Igenis tanulni fogok es teljes erommel azon leszek, hogy ne nezzenek ram itt csunyan!!! A problema csak annyi, hogy egy tok uj kornyezetben kell ervenyesulnom es mivel elkepzelesem sincs, milyen lesz, igy nem is nagyon tervezgetek. Csak rabizom magam a pillanatra, Istenre, es hagyom, hogy tortenjenek a dolgok.

Es csak remelni tudom, hogy majd Ferihegyen elmondhatom: az elet egyszer "engem gyikka valtoztatott! ... De mar elmult" = )

Ma csak 1 oram volt. Az amelyiken zenet hallgatunk, felallunk es tancolunk ra, hogy felebredjunk. Ami ma tobbek kozott azert volt vicces, mert a "God is a girl" cimu nagysikeru tancdalt hallgattuk. Elotte elcsendesedeskent a 21. Zsoltart sokszolamban, acapella, amit majd el szeretnek kerni a tannenitol, mert szep, olykor diszharmonikus majd feloldja a dallamot. Mint a viz felszine, amit egy picit megzavarnak majd lecsendesul lassan. A Bolyki testverek jutottak eszembe es az a fenomenalis koncertjuk Csillagponton. Az utanuk levo holland banda csak allt a szinpad mellett es pislogott (pedig ok sem voltak am nemsemmik!) Mi pedig nem birtunk allva maradni. Egyreszt a tudasuk volt az, ami szo szerint lebelincselt. Az a fantasztikus osszhang, harmonia... szebben enekelnek, mint egy balatoni Naplemente szivarvannyal. A masik ami miatt nem nagyon tudtam szemely szerint felallni, az a siras volt es a gorcs ... amit a hulyesegeikkel okoztak. Komolyan mondom, a Nagyvelegi tabor szintjet utotte az az infantilizmus, ami ezekben a sracokban van (megj.: a Nagyvelegi taborban mar masodik nap majdnem servet kaptunk a rohogestol, utana egy hetig nem tudtam kohogni se, ugy fajt ... nem tudom, azota is egyutt vannak-e meg?!... XD - a szerk.)

Visszaterve az orara, a nyelvrol volt szo. Hogy Istent elferfiasitottak az evek, a korok es a nemzetek. En meg arra jottem ra, hogy mivel O mindenhol ott van, ezert barmi lehet, ugyertem ugyebar mindenfele modon es barmikor meg tud mutatkozni - szerintem! Legalabbis en nagyon sokszor erzem es tudom, hogy ez most O volt. O volt ott a Naplementekben, amikor lathattam a megmagyarazhatatlan szepseget, az eneklesekben, amikor ereztem belul a megmagyarazhatatlan boldogsagot, a viharban, amikor tapasztaltam a megmagyarazhatatlan hatalmassagot vagy epp a szelid hangban, amikor valaki megszolitott, a nevemen, egy szomoru pillanatban. Es igen, ha innen nezzuk, akkor akar lehetett Isten az a pici lany is, aki nevetett, kacagott, tancolt, a szemei csillogtak, mert a kedvencet enekeltuk neki (perszehogy a Pillango ha lehetnek-et = ) Nekem akkor ez sokat jelentett, en akkor ugy ereztem O van ott, az eneklesben, az oromben, bennem es abban a 2 es fel eves tunderBoglarban = )

Ezekkel a gondolatokkal mentem ahitatra, ami most is lenyugozo volt. A labmosas tortenete, amikor Jezus az utolso vacsoran megmossa tanitvanyai labat es persze Simon ellenkezik. "Ha nem moslak meg, semmi kozod nincs hozzam" - szolt az ige es termeszetesen arra a passiora gondoltam, ami oly sokat jelentett az en kedves evfolyamomnak, meg persze nekem is. Eszembe jutott mennyi nehez es komoly pillanata volt annak a hetnek, es sajnos eszembe jutottak a poenok is ... = ) szerencsere kibirtam rohoges nelkul. Merthogy valoban megmostak a labunkat, kint az oltarnal. Persze nem volt kotelezo, csak Jezus szavai megtettek bennem a kello hatast... Jol esett abban az agyonklimatizalt jegveremben a forro viz, persze melyebb ertelemben is hatassal volt ram ez a neheny perc.

Ezekutan ingyenkave, merthogy az minden ahitat utan ki van teve a terem ele. Eleg sok tejjel es cukorral ihato, de sokkal gyengebb, mint otthon. Ugyhogy ne csodalkozzanak majd egyesek junius kornyeken ha Samuel uvoltve es kezzel-labbal hadonaszva rohangal valahol Magyarorszag teruleten, esetleg folyekonyan, megallas es levegovetel nelkul osztja az eszt vagy 8 hurjat tepi el 15 perc gitarozas alatt a 12 huros szerelmen mikozben egesz testebol vibral az energia es ettol minden porcikaja remeg... csak ivott egy jo magyaros kavet = )

Es megkezdodott a hosszuhetvegem, remelem nem unom halalra magam! Amugy nem, mert vasarnapra mar van programom, de nem arulom el. Legyen meglepetes, nekem is az, es van egy olyan erzesem, hogy AtomCsászárságosTutiÁllatZsirKirály lesz!

Ma volt az egyetlen nap, amikor meg veletlenul se tudtam volna elrontani a keltezesnel a datumot es termeszetesen ma nem kellett alairnom semmit = )

Elso (tanitasi) nap az iskolaban. Hat erdekes volt! Az Oszovetseg es Heber nyelv bevezetest egy enekkel kezdtuk, majd a tanneni annyit mondott, alljunk fel. Erre benyomott egy szamot az Ipodjarol es Natasha Bedingfield - Unwritten-jere kellett tapsolnunk es tancolnunk. Hogy felebredjunk. Es mindannyiunknak kell majd vinni egy szamot! Hat rohogogorcsot kaptam! Csak mert akarva-akaratlanul is elkepzeltem ezt egy magyar iskolaban, egyetemen meg foleg! Utana eleg sokmindenrol szo volt, erdekes kerdesek merultek fel. Szinten egy izgalmas tanegyseg lesz. Kivancsian varom a folytatast.

Egyebkent 12 kreditet kell teljesitenem, 13-at vettem fel. Ez osszesen 6 tanegyseg, amibol 2 valtja egymast Novemberben, igy tulajdonkeppen csak 5 tanegysegem van. Osszesen 7 blokk a heten es penteken semmi. Hetvegek - ujratervezes - hosszuhetvegek!

Aztan tanevnyito Istentisztelet. A mar majdnem megszokott (ugy ertem szamomra) lelkesedessel, hangerovel, jokedvvel, boseggel. Az orgona szolt, mint allat, a tudos banda (ez igy ekezet nelkul nem jo ... tudo, a legzeshez szukseges belso szerv) fujta a rezet, a gyulekezet fennallva zengedezett. Volt egy enek, amit zongoraval es dobbal kisertek. A tanarokon szines palastok. Fantasztikus elmeny volt!!! Es mindezek utan odalepett hozzam Laura, hogy hozott nekem gitart... En addigra mar mindefelet gondoltam. Csak azt nem, ami vegul lett belole. Elovett a sarokbol egy kis meretu kemenytokot Ibanez felirattal. Mondjuk sulya az van. Sokan voltak korulottunk, igy nem neztem meg, csak halalkodtam ossze-vissza. Kavet akartam inni, de kezemben ezzel a kivancsisaggal toltott auraju fekete dobozzal ugy dontottem, nem kell kave. Ugyis borzaszto, ami itt van. Es ekkor tortent, hogy majdnem szuksegem lett a beteg- es eletbiztositasomra. No, nem kell megremulni! Annyi volt ugyanis, hogy felszaladtam a szobamba, lefektettem a szonyegre a tokot es kinyitottam. Jol jott volna egy vastudo, hosszu percekre odaragadt a tenyerem a leszakadt allamhoz, a masikkal meg jol osszekocoltam a mar amugy is kocos fejem. Ez a gitar gyonyoru! Elektro-akkusztikus, zold Ibanez... egy csoda. Bennem volt a felsz, hogy rosszul van bundozva, hamis, mittudomen... De nem ... a hangja is csodalatos. Le sem birtam tenni, fel ora alatt olyan mertekben belemerultem a zenebe, hogy kozel alltam egy extatikus, onkivuleti allapothoz. A masik meg, hogy lassan 3 hete nem gitaroztam. Aztan eszembe jutott, hogy ma szet akartam szedni a hajamat es reggel ugye ez elmaradt, tekintve, hogy hajnali fel6kor nem volt kedvem felkelni es hozzalatni. Igyhat gyorsan elkezdtem, hogy beerjek meg a fel1es oramra. Kesz is lettem, bar egy orokkevalosagnak tunt. Nem emlekszem pontosan, 40 es 50 kozott mozgott a tincsek szama. Aztan jol atrohantam az egyetemre, ahol kiderult, hogy nem kell sietnem, az ora csak novemberben kezdodik. Hehe, igen, ez az, ami valtja a masikat. Ennek csak azert is orultem, mert igy be tudtam menni a konyvtarba szerezni angol Bibliat es tudtam beszelni az informatikus sraccal, aki segitett, igy EZT a bejegyzest mar a laptopomrol irom az agyamon fekve! Es egy meglepetessel is szolgalhatok, ugyanis ennek oromere megcisnaltam ezt: 

picasaweb.google.hu/sx34ce/

(majd ha vegigolvastad a bejegyzest - hu, de manipulativ vagyok - kattints ra, akkor jobb lesz, a tobbi ott kiderul, de jobb lesz! = )

A hajamat sajnalom... eletem legjobb frizuraja es legjobban megcsinalt frizuraja volt. (Ami SZIN-en volt, arrol meg nem beszelunk = ) Utolag is tzupp az elkoveto(k)nek! = ) De teny, hogy elegge hasonlitottam mar a nagysikeru gyemrekdal, a Pillango ha lehetnek harmadik strofajaban megenekelt szoros, erdei, malnaevo, matematikaban jartas baratunkra (Ha en lennek a borzas barna bocs / Szamolnek, mert a medve mind okos) (Ebbe a 2 sorba sem gondoltam meg bele soha ezelott...) Szoval alapvetoen ez egy jo nap volt! Es egy, ketto, harom: HEEELOOO!!! = )

Ma sem volt tul jo ido. Mondjuk eszmeletlen fulledt meleg van, de reggel esett az eso rendesen. Ejjelente mindig lehul. Ettol fuggetlenul az en szobamban egesz nap hoseg van. Aztan ultem ma a szobamban. Leveleket es gondolatokat gyartottam. Holnaptol meg minden mas lesz. Nem mintha eddig semmi sem tortent volna. Miutan megeheztem es felfaltam a maradek kenyeremet es miuatan megszomjaztam es megittam az utolso csepp tejemet, ugy dontotte, boltba kell menni. Kaja nelkul megvagyok fel napig, (vagy akar tovabb is...) de inni kotelezo szamomra. A vizmaniam az egyik ok (ahol viz van oda kell menni, bele kell menni). A masik meg, hogy hamar kiszaradok. Ami viz meg a csapbol jo... hat azt talan hagyjuk... Mintha egy komplett korhazat kene lenyelned (szagostul) egy poharnyi ido alatt. Aztan rovidgatya-polo-tiszacipo es irany a Krogers. Ez lett most a sarki CBA-m. Mondjuk, kb 70szer nagyobb... de ertitek. Persze akkor kezdett el szakadni az eso, amikor mar a lepcsohazban voltam. Sebaj (Tobias), szeretem az esot, hideg sincs. Kimondottan elveztem. Jol esett, felfrissitett. Es amit lattam... A sotet fellegek kelet felol jottek es felettunk jart a java. A vihar maga elott tolta a felho-fatyoltakarot, ami a lemeno Nap ele uszott es sejtelmes kodbe takarta. En a sotetsegben, a szeles ut pedig aranyszin csikban nyujtozott hosszan, a toronyhazakig a labam alol. Elottem a meleg feny, rajtam a huvos eso. Aztan hirtelen snitt, valtas, kovetkezo jelenet mar a boltban. Hirtelen ott lettem... Mindig is utaltam az ilyen boltokat. Sosem talalok semmit. Raadasul itt nagyjabol semmi olyat nem talalnek, ami otthon is van. A multkor se vajat vettem veletlenul. Miutan megkostoltam csak ennyit tudtam mondani: "ez se tehenet, se novenyt nem latott eleteben". De bepakoltam a bevasarlokocsimba a szukseges dolgokat es megprobaltam minel kevesebbet benazni az akcentussal beszelo, szlenget hasznalo penztarossraccal. Mire vegeztem, mar besotetedett kint. Az eso viszont egyre jobban esett. Hazaslattyogtam. egy kisfiu, olyan 4 eves forma, poloban es rovidnadragban, mezitlab szaladgalt a hazuk elotti fuvon. Nagyot mosolyogtam. Es most, hogy elolvastam a holnapra esedekes tudnivalokat es kellokeppen lefaradtam, a sorok kiralyat, egy szinten 7 decis Budweiser-t iszogatok a szarado Tisza cipom mellett. Na ezt rakjatok ossze! = )

Amilyen izgi volt a het, olyan uncsi volt a hetvege. Jo, oke, miert nem csinaltam valamit? Hat azert, mert tegnap hideg volt es nem szeretek suru fellegek alatt setalgatni, tul melankolikus. Aztan meg elegge el voltam faradva, igyhat ugy gondoltam, nem eroltetem meg magam tulsagosan, tudvan, hogy a jovo het ismet kegyetlenul heavy brutal lesz. Holnap meg nincs suli, legalabb van idom atnezni azt a fel esoerdonyi papirt, amit beiratkozasnal kaptam. Ezek aztan nem sporolnak... Van itt minden: eves tanmenet tantargyankent, mindefele ajanlat, programlehetoseg, sot, egy egesz mappa a varosban talalhato mindenfele igenyt kielegito szolgaltatasok osszes elerhetosegevel (boltok, kajaldak, mosodak, benzinkutak, rendorseg, a kolesz parkolojanak terkepe, ki hova allhat...). Aztan ilyenkor gonolkozik el az egyszeri osztondijas azon, hogy mit vallalt. Mert igazabol o maga sem tudja. Tudja miert jott (tanulni, tapasztalni, tudasban, lelekben fejlodni es majd mindezt hazavinni, hogy munkajaban, jovojeben, sajat eleteben es gyuelekezete(i)ben felhasznalhassa), de nem tudja mindebbol mennyi es hogyan valosul majd meg. Hisz honnan tudna? Nem jart meg kulfoldon. (Az az egy het Finnorszagban termeszetesen csodalatos volt, de "csak" kirandulas.) Nem kapott meg ekkora kultursokkot hisz nem is elt meg mas kulturaban, nem volt meg ilyen tavol hazajatol, nem volt meg ekkora honvagya es mivel ez az elso ilyen alkalom az eleteben, nem nagyon tudja helyesen kezelni. Nagyon orul, ha megkerdezik "How are you?", de o azt kerdezi magatol "Vajon ok hogy vannak?". Boldogsaggal tolti el egy jo beszelgetes egy uj ismerossel, de szivesen leulne par regi baratjaval egy jol bevalt, fustos kiskocsmaba, fube, Alagut tetejere, 7es buszra, csillagos eg alatt fekvo molora, hogy elmerengjenek az elet nagy es fontos dolgain. Szemeit gyonyorkodteti a sok zold, a mokusok, sok penzbol epult hazak, a hatalmas autok, amit eddig csak a google kepnezegetojeben lathatott, a toronyhazak, amik kozott eddig csak Batman es Superman volt a jo csavo (most mar o maga is itt pattoghat = ) De bevillannak az agyaba regi kepek: Lanchid es a Var fenyeinek lekapcsolasa a pesti rakpart koveirol nezve, a  sarga 4-6os villamos utasainak ellenort furkeszo tekintete, a Pest-Pilis vasutvonal (amin a repter is "csak egy allomas" volt...), oroshazi park padjainak vegigprobalasa, revfulopi kilatobol Tihanyt voros fenybe aztato Napfelkelte...

Az elmult napokban sok cikket, blogot, tortenetet olvastam amikben es amiket kulfoldrol elszarmazott atyamfiai irtak. Aztan ma vegigneztem az ARC Plakatkiallitas kepeit (evekre visszamenoleg - http://www.arcmagazin.hu/galeria ). Es megerosodott bennem valami. Lehet, hogy sok rossz dolgot fel lehetne sorolni kis hazank ellen. Mert teny es valo, hogy a gazdasagi helyzet, a kormany, az utak allapota, az arak mind mind negativ jelzoket kapnak, budos van az aluljarokban, szetesik a busz, sok a raszorulo az utcakon, stb. De azt megtanultam (es aki szerint papolok, vagy nagyzolok, esetleg azt mondana "jajj ne mar megin ezzel...", az most keressen a jobb felso sarokban piros X-et), hogy a valtozas igen is bennunk kezdodik el. Szemetben elunk? Hat ne pisiljunk a Balatonba, takaritsuk ki a kolesz szobankat minimum havonta, a csikket a kukaba es ne a buszmegallo kozepebe poccintsuk, hatizsakkal menjunk boltba, nem kell tobb nylon zsacsko. Persze, tudom hogy nem ennyire egyszeru, mert ettol meg lehet, hogy a munkahelyunket utaljuk, a benzin megint dragul vagy nehez volt a temazaro... De akkor is mindannyiunknak magunkba kell nezni, mi mit csinalunk rosszul. Lepni kell, nem nagyot. Eleg egy kicsi, az elejen. Mint a hit - "Es latni fogjak rajtatok az emberek...!!!" Es ezt az egeszet miert? Mert lehet, hogy egy picit sarga vagy savanyu... De a mienk! Es nekem  szemely szerint hianyzik, es majd ha letelik a 9 honap HAZA szeretnek menni ebbe az orszagba...

Most ugy erzem magam, mint 16 evesen: bakancsban, zaszloval, Nagymagyarorszagos poloban... Az egyedullet kihoz egyet s mast az emberbol. Es ezt azt hiszem most jol kihanytam magambol... bocsi.

Hat sokat gondolkoztam mit irjak mara. Igazabol azon is elgondolkoztam, hogy irjak-e egyaltalan. Csak mert nagyon lefaradtam a heten. Eloszor nem ertettem, hogy miert esik nehezemre ebren maradni egy fel8as keles utan, hisz egesz nyaron koran keltem. Aztan rajottem, hogy az agyam nincs hozzaszokva ehhez az egeszhez. MINDEN uj es maskepp megy ott, mint otthon. Olvasom masok blogjaban, hirekben es tapasztalom nap, mint nap, hogy az egesz elet, a mentalitas, a szokasok teljes mertekben kulonboznek az otthoniaktol. Egy tok uj es ismeretlen vilagba csoppontem, ami felfedezesre var. Es kozben a fejemben csak porognek a dolgok egesz nap. Forditanom kell angolrol magyarra, magyarrol angolra, kezelnem kell a honvagyat, probalni erosnek maradni, amikor nehez pillanatok zuhannak ram, igyekszem mindenre odafigyelni es nem lemaradni, megfelelni, mosolyogni, itt lenni. Es az elmult napokban azert rengeteg informacoit kaptunk a kovetkezo idoszakot illetoen. Minden leendobeli tanarunk roviden (idonket volt azert 1-1 ora) az egesz eves tervet, volt aki a kovetkezo evre is kitert. De ugy erzem, kezd raalni az agyam. Ezt csak abbol sejtem, hogy elofordult az utobbi 2 napban, hogy valamit le szerettem volna irni magyarul, de csak angolul jutottak eszembe bizonyos szavak.  Emellett probalok kapcsolatban maradni az otthoniakkal, ami szinten nem konnyu, olyan szempontbol, hogy "arra a vilagra" is figyelnem kell. Mintha kettos eletet elnek. (A vegen meg alapitok egy klubot ahol szombat estenkent ferfiak verekednek a pinceben ;)

Holnap szombat. A nyugalom napja. A legjobbkor! Jol ki van ez talalva! = )

Telihold van. Ilyenkor mindig meghulyulok egy picit. Atmentem 6ra az ebedlobe, elotte vettem chipset, mert most olyan vacsi volt, hogy mindenki hozott valamit, A-tol H-ig salatat, J-tol Z-ig ragcsalnivalot. Aztan termeszetesen mindenki hozta a csaladjat. Fura, hogy akikrol azt hittem fiatalok, kiderult, hogy mar hazasok vagy eppen 3 gyermekuk van es a legidosebb mar 12 eves. Szoval ott alltam a nagy tomegben es az jutott eszembe, hogy ezeknek itt mindenek van valakije. A kazah lany nem jott at, szegeny, o a masik "elveszett" lelek itt. Eleg csendes alapbol es mindig mondogatja, hogy nezzuk el, hogy nehezen beszel. Amugy meg tok ari akcentusa van. Szal ha ott lett volna, legalabb mi, alien-ek tartsunk ossze (Sting - Englishman). Dehat nem volt ott. Persze en sem voltam egyedul. Meg mindenki tok kedves es sokat beszelgetnek velem. Csakhat estere kicsi lefarad az agyam. Minden egyes szavukra koncentralnom kell, hogy le ne maradjak.

Szoval ott volt a sok kaja, erdekesebbnel erdekesebbek. Jajj, maris hianyzik egy jo kis gulyas leves, vagy egy normalis kolbasz, szalonna, rendes kenyer (ami itt van, az altalaban a szeletelt fele, finom meg jo puha, olyannyira, hogyha tul hideg a vaj, szetszakad a kenyer...). De a desszertek jok, sok edesseg, chips-ek, sutik. Az uditohoz mindig ki van teve egy vodornyi jegkocka, vagy epp a jegkockak kozul kell kihalaszni a dobozos uditoket. Nem erdemes tul sokat valogatni, odafagy a kezed VAGY zsakbamacska ES haromkivansag keresztezve: kiveszed, nezegeted, visszadobod, mert nem tetszik, veszel gyorsan masikat, probalod felfogni mi van rairva, a mogotted allok meg tok hulyenek neznek - Meg nem ittal ilyet??? (ezeket koltoi kerdesnek szoktam venni, altalaban fel sem teszik, hehe) Aztan sokszor csak remenykedsz, hogy jot huztal. A chips-szel ma igy jartam. Fogalmam sincs milyen fuszer volt rajta, de borzalmas volt. Mostmar legalabb tudom, melyiket NEM szabad kivenni legkozelebb. Es amit a cimben irtam, az nem vicc!!! Eloszor azt hittem, jol megrakott szendvics. Muanyag fogpiszkaloval volt atszurva, hogy ne hulljon atomjaira. Miutan leultem, akkor lattam, hogy ez palacsintateszta es kozottuk paprika, levelek, talan paradicsom is es narancs... Mondtam nekik, hogy szeretem en a palacsintat. De mondjuk kakaoval. Hat jot nevettek, azota sem tudom, hogy azert, mert ok is azzal szeretik vagy mert pont nem, de szerintem de = )

Aztan miutan jol telezabaltam magam, felmentunk a templomba, hogy reszt vegyunk nehanyan az elso enekkaron. Jo volt. Latinul enekeltunk, amerikai kiejtessel... (sikitas-hajtepes; meg ezt is ujra kell tanulnom).

Majd azt hittem vege az estenek. Feljottem a szobamba, irtam egy hosszu es oszinte levelet egy kedves baratnak, ami oly mertekben melyre hato volt sajat magam szamara, hogy ismet ramjott a "haza akarok menni, Veletek akarok lenni" - erzes. Kimentem levegozni az udvarra. Emlekeztet a mi koleszunk udvarara. Hasonloan csendes, arnyas (persze nem ejjel vagyishat ejjel is eleg arnyas persze...), fas, fuves, bokros, magyarul zold, padokkal, kivilagitva. (Nem, nem padokkal van kivilagitva! Foleg nem zoldekkel! = ) Csak itt nincs hosszu es hatalmas szurke kerites. Egyaltalan nincs kerites. Gondolom maganlaksertesnek minosul ha olyan jon be, aki nem itt lakik. Es nem is jonnek ilyenek ide. Osszefutottam Mike-al. O ilyen kis csendes gyilkos. Ugyertem, ranezel, vekony, barna tusi haj, kicsit orult, de alapvetoen szelid tekintet. Nem beszel tul gyorsan, a hangja mely es muszaj figyelned ra. Es aljasan szorja a poenokat egesz nap. Marha nagy arc. Beszelgettunk kicsit, segitokesz o is, mint mindenki itt. Mondta, hogy a tobbiek az utca masik oldalan, az apartmanok udvaran boroznak. Atmentem, megkinaltak borral (most adok halat igazan Istennek azert a vacsoraert a Zemplenben, az abaujszantoi borospinceben),  egy kicsit beszelgettem veluk, de inkabb csak csendben figyeltem. Aztan megkoszontem kedvesseguket es eljottem. Tul sokan beszelgettek egyszerre, mar osszecsaptak a fejemben a kulonbozo sztorik a sajat gondolataimmal. Es visszajottem a szobamba.

Sokfele kajat ki akarok itt probalni, de egyet kerek: ha hazamegyek, aki csak tud, susson nekem valami finomat*! PLEASE!!! = )

*eletmento muffin, bableves - jo kemeny galuskaval, ongyilkos csirkeszarnyak, retes, s****s kuglof, tejszinhabos tejeskave, anaszos-csokis szulinapi torta ... - aki erti, tudja!

Tegnap egesz napos trening volt, ahogy irtam. Este meg osszegyultunk vacsozni es tarsasozni. En csak ettem, nem mertem meg beallni a jatekba, de ultem mellettuk, es figyeltem. Nagyon jo volt: felszabadult tarsasag, sokat nevettek. En meg sokat nevettem veluk.

Aztan estere kicsit lefaradtam. Eleg nehezek a napjaim olyan szempontbol, hogy minden szora koncentralnom kell. Ma megallapitottam: remelhetoleg itt megtanulok majd figyelni.

Aztan reggel lenyomtam az ebresztot, majd megegyszer, majd hirtelen arra ebredtem, hogy 32 percem van aterni az egyetemre. Elmentem tusolni, kozben, mintha valaki kopogott volna nalam. De nem voltam benne biztos, nem ismertem meg ezt a hangot. Eddig csak 1szer kopogtak nalam, de akkor percre pontosan jott Debbie, igyahat szamitottam ra. Szoval zuhany, reggeli. Es eszrevettem a papirt az asztalomon, amin a program van. Es eszembe jutott, hogy mekkora egy hulye vagyok! Ugyanis tegnap megbeszeltuk, hogy a mai trening nem is az egyetemen lesz, hanem kocsival visznek majd at valahova es nekem 8ra a parkoloban kellett volna lennem... Hat a tej meg a vaj a huto tetejen maradt egesz napra, persze enni sem volt idom (szerencsere nem romlott meg egyik sem!!!). Szoval felvettem az elso ruhadarabokat, amik az utamba kerultek es rohantam. Pillanatra visszaneztem, mit hagyok itt. Meglattam a fenykepezot, aztan gondoltam, ahh most nem kell, ugyis beszelgetni fogunk egesz nap. Ez volt a kovetkezo hiba.

De szerencsemre Isten mindig gondot visel rolam. Most epp irgalmas csoporttarsak altal. Robert megkerdezte az udvaron, miert rohanok, gyorsan elmondtam neki, majd kedvesen felajanlotta, hogy ha mar a tobbiek elmentek, akkor elvis. (Elvis Presley - Hahaha!...) Aztan kis reggeli sprint, ketsegbeesett tekintet korben a parkoloban es tudatositasa a tenyek, hogy egy gyoker vagyok. Olyan 8.10 lehetett... De Robert elvitt.

Innentol kezdve minden egyre jobban alakult. Volt Istentisztelet, beiratkoztam a korusokba, kiscsoportos beszelgetesek egy csomoszor mindenfelerol. Es ... komllyan mondom, ha ram kerul a sor, be nem all a szam... Mint otthon. Dolnek belolem a gondolatok. Es mindenki dicserget, hogy mennyire jol megy mar a nyelv. En meg csak pislogok, hogy, bakker, tenyleg. Ha az ember ra van kenyszeritve valamire, akkor sokkal jobban fejlodik.

Az Istentisztelet egy gyonyoru helyen volt. Tok modern, teglabol epult. Az embernek az az erzese tamadhat, hogy egy regi varban van, de aztan megsem. Oldalt fent szines, mintakkal diszitett ablakok vannak, amin besutott a Nap ezerrel. Nagyon jol nezett ki, ahogy nehany sornyi ember szines fenyekkel megvilagitva enekelt, imadkozott es figyelt. Elol pedig.. hat az oltar helyett nem volt semmi. Pontosabban oltar volt. Kozepen egy asztal. Mogotte ures ter es a fal helyett egy hatalmas uvegablak. A terem egesz szelessegeben kb 2-2,5 meter magassagig. Felette volt csak fal, de abban pedig egy kereszt alaku lyuk volt kivagva, mogotte szinten uveggel. Az udbaron pedig zolt fu es lombos fak. Nah ezert kellett volna fenykepezot vinni...

A nap vegen kicsit zsibongo fejjel Robert hazahozott (kb olyan kupi volt a kocsijiban, mint anno a koleszszobankban... -errol tehetnek fel kepet, de inkabb nem...). Vagyis itt meg csak fel5 van, 6kor szinten kozos vacsi, miegymas. Holnap hasolnok.

Jo erzessel tolt el, hogy az emberek erdeklodnek irantam, kerdezgetnek csaladrol, sulirol, kis hazamrol, hitrol, felelmeimrol, nehezsegekrol. Es aztan vegig is hallgatnak, amihez szerintem marha nagy turelem kellhet, tekintve a borzalmas nyelvtanomat es a szuk szokincsemet. (Bar azt mondjak nem gaz) Es ezek utan meg tanacsokat is adnak, otleteket, segitenek mindenben vagy eliranyitanak a megfelelo emberhez, akinek szinten gondja van ram.

Igerem, jobban figyelek majd ezek utan! -??? -Dehat eppen ezt tanulom!!! = )

Whooa!... Hat, ez bejott. Tok felve mentem ma at az egyetemre... De hulyeseg volt. Itt meg a kedvesnel is kedvesebbek! Egyelore csak ismerkedunk, beszelgetunk, es kapjuk az infot a pajesz moge. Dehogy ezek milyen jofejek! Ott kezdodott, hogy az IT-n mindenki elmondta, hogy melyik szakra jott micsinalni, es utana mindenki kapott aldast a csoporttol. Vannak itt mindenfele emberek, az atlag eletkor tenyleg tobb, mint amennyi en vagyok, de azert sok a "fiatal". Aztan kis csoportokban folytattuk, majd kettesevel. Meg a nagy tomeg elott meselni kellett magunkrol egy picit, hogy mit jelent a nevunk es egy emlekezetes szulinapot. Tokre orultem, hogy osszefuggo mondatokban, kb hibatlanul tudtam ennyi ember elott beszelni!!! Annak meg megjobban, hogy vegre tudtam hangosan es felszabadultan nevetni! Komolyan, attol feltem napok ota, hogy belemszorul az a melyrol jovo, hangos rohogesem, es csupan a szobamban, egyedul, magamat hallva hallom majd, mikozben a Kretent vagy a Legaljat nezegetem. De ertem, hogy mit mondanak, sot en is mondtam poent nagykozonseg elott! Aztan a szunetekben jonnek oda erdeklodni, komolyan egymasnak adogatva jarok korbe a tarsasagon! No, nem kell semmi rosszra gondolni! =D Epp az iment hivott meg a baptista lelkesz a gyulekezetebe. Persze a ficko neger. Marha jofej! Es ma Debbie ramnezett es csak annyit mondott: -Jol nezel ki, csak nem boldog vagy? = ) Szoval, hat... De, az vagyok!!!

Most megyek vissza, mert csak ebedszunet volt, es folytatjuk a dolgot.

Nice to meet You!!! = )

Ma kiugrott belolem az a mondat, hogy nem fogok panaszkodni (tul sokat).

Ugy tortent a dolog, hogy ismet kis esti setamra indultam szembe, a gazdag negyedbe. Elso setam alkalmaval a masik iranyba indultam, es ahogy mentem-mendegeltem es nezelodtam, azt lattam, hogy "hmm, szep varos, a centrum jol nez ki, a kulvaros rendben van, a gettoba nem megyek, boltok, takaros kis hazak, benzinkutak, bankok." Egyebkent az East Main Street, amin az egyetem es a kolesz is talalhato egy 1800 vagy talan 1700as evekig visszanyulo kereskedelmi utvonal resze. Pontosabban ami lett belole az evek soran. Nem tul forgalmas, de jo messzire el lehetne rajta setalni. Szoval tetszett amit latok, mert tenyleg minden mas, mint otthon. A szinek, a beton, a kocsik, emberek... minden olyan amerikai.

Aztan masnap gondoltam egyet es eszaknak vettem az iranyt. Na es amit akkor lattam... Hat nehez szavakba onteni, mert ilyet tenleg ritkan lat az ember. Utoljoara Finnorszagban, Tambereben volt hasono elmenyben reszem: Nincsenek keritesek, csak soveny, ami a telkek veget jelzi, pazsit mindenhol, lombos fak, nagyon sok virag. Es mokusok. Otthon orultem, ha evente lattam egyet, most ha 10nel kevesebbet veszek eszre, akkor rossz napom volt. Annyira jok, kecsesen ugrandoznak, a farkukkal iveket irnak le minden egyes mozdulatuk utan, Eszmeletlen. Tegnap nyulat is lattam! Es ma volt a csucs. A parkon at elszaladt mellettem egy hod! "Szervusz Hod! Neked meg mitol ilyen feherek a fogaid?" Jutott eszembe a butyuta reklam hirtelen, es meglepodottsegemben hangosan felnevettem. Oke, hogy park, na de a varos kozepen!!! A folyoban meg 30-40 centis halak. Nem lattam milyenek, ne kerdezzetek. Talan ponty, esetleg pnty, vagy golya = )

Az emberek futnak, kocognak, bicajjal, babakocsival, vagy csak setalnak es beszelgetnek. Csodalatosan nyugodt az egesz. Es gynyoru! Egy-ket hazat elnezve kibukik belolem a gondolat: Ejj, ellaknek itt...

Nyugi, amint letelik a 9 honap szaladok haza. Csakhat ugyebar, nem tudom emlekeztek-e erre a mondatotokra (merthogy nagyon sokaktol hallottam am): -Jajj ne aggodjal mar, biztos jo lesz ott neked! --- Hat asszem, most jo lett itt nekem! Volna okom panaszkodni, de azzal bucsuztam el, hogy elvezzetek az elet minden egyes percet! Aztan nehogy mar bort igyak es... kulonben is, elvileg lelkesz leszek = ) Szoval holnaptol amugy is kezdodik a porges, igyhat belevetem magam. Azert ne aggodjatok! Nem tunok el! Csak ez a 6 oras idoeltolodas rendesen belekavar. Ha en tul keson fekszek le, egyesek otthon mar mennek a vonathoz, suliba. Ha delutan ulok a gephez, Ti mar a vacsorahoz, alvashoz keszulodtok. De majd csak lesz valahogy.

Most meg megiszom eletem elso igazi 1 pintes (7 deci), amerikai soret, aztan var Kristof maci.

foci, amerikai

Ferrari...

Igen, az 20 centi!!! = )

Huhh, hat izgalmas egy napom volt!

Reggel atmentem az egyetemre beiratkozni meg tantargyakat felvenni. A TO-s neni kedvesen es lassan beszelt, Valoszinuleg direkt, de orultem neki, hihi. 5 vagy 6 tantargyat vettem fel, ebben van bibliaismeret, valamilyen lelkeszi munka, nepek, etikak stb es amiert jottem, ifjusagi munka.

Aztan 2kor bankba mentunk es itt megint olyan tortent, amit meg nem dolgoztam fel. Csinaltunk egy bankszamlat nekem, de elvettek a penzemet es most mar csak olyan kis csekkfuzetem van, mint a filmekben. Majd elvileg kapok valamilyen kartyat is a fizeteshez. Meg majd megtanulom hasznalni. A biztonsag kedveert eltettem egy 100ast. Aztan kerdeztek a cimemet. Az otthonit. Mondtam nekik, hogy epp a heten koltoztunk el Oh-rol (Ohio roviditese is Oh) es a regi papirjaim meg oda szolnak, de elvileg haza mar nem oda megyek. Sebaj, mondjam a regit. Erre tok termeszetesen elkezdem, hogy Oroshaza, Gyory Vil... aztan eszrevettem a furcsa pillantasokat ... Le kellett neki betuzni, hat ott rohogtem szet magam majdnem. A Kevehazival is eleg sok a gondjuk van. Nem birnak ezek normalisan beszelni. =D

Aztan megkaptam a programot. Holnap kezdodik a bemelegito szertartas. Mindenfele informacioktol fog zsibongani a fejem pentek estere. De lesz sok kave szunet, meg kozos ebed es vacsora tanarokkal-diakokkal egyutt, sutogetes, miegymas.

Es jovo heten kezdodik a tanitas... Az elso hetem azzal telt, hogy megtalajam magam ebben a vilagban. Most meg kell talalnom a helyem az egyetemen is. Hat, nagy levego, "befele az orron, kifele a szajon", aztan hadd szoljon!

Vettem Nutellat!

Egy hete vagyok itt. Ez azt jelenti, hogy egy egesz het eltelt mar! Tudom, hogy hulye vagyok, mert minek szamolom, mennyi van meg hatra, de mivel meg nem nagyon tortent semmi (a tanitas csak egy het mulva kezdodik) igy ugy gondolom nem nagy bun kimondani, hogy mar csak 38 het, es otthon vagyok! (ejj de sok, pedig direkt 2szer is megszamoltam) Kitartas!

Bevallom, eleg nehez volt ez az elso het. Elszakadni otthonrol. Eleg kemeny. Mindenkit es mindent, amit szeretek, ismerek, megszoktam, ott kellett hagynom 9 honapra. Egy nagy utazo csak ennyit mondott erre: Fiam, nem hagysz itt semmit, csak egy kicsit most mashol leszel. –Jah, csak ne lenne ennyire nehez…

Szerencsere eleg sokmindent magammal hoztam otthonrol. Igaz, a hatizsakom csak 10 kilo volt (46 kg-ot lehet hozni-vinni az amerikai hataron), fantasztikus nyar van a hatam mogott, rengeteg emlekkel, vidamsaggal, regi es uj baratokkal egyutt toltott tartalmas perccekel. Nem tudom elegszer megkoszonni Istennek mindezt. (meg persze Nekik = ) Hogy most van mibe kapaszkodnom, hogy tudom mennyien szeretnek, aggodnak ertem es varnak haza. Hogy annyi mindent megmutatott, megtanitott nekem az elmult par honap alatt. Legfokepp azt, hogy nem kell aggodni! O mindenhol Mindenhato.

El is mentem ma templomba. Szuksegem volt a spiritualis elmenyre, hat megkaptam: Az volt kiirva, hogy Traditional Worship. De nem volt traditional. Legalabbis nekem nem. Ezek tudnak valamit. Az egesz liturgia ki van nyomtatva kis fuzetbe, es mindenki kap egyet. A predikacio es a hirdetesek kivetelevel minden le van irva. Ennek nagyon orultem. Meg nem nagyon jottem bele az american english-be. Aztan tokre nem ugy kell felallni, mint otthon. Az igeket ulve hallgatjak, az enekek allva nyomjak. Nyomjak, de meg hogy?!... Allitom, hogy egy csomo botfulu van koztuk, akit ha negyszemkozt hallgatnek, a vilagbol is sirva szaladnek ki. De erdekes modon ez nem erdekli oket. Enekelnek, hangosan, batran. Es gyorsan. Legalabbis egyenlore az idegennyelven enekles es a blattolas egyszerre eleg lassan megy. Zengett az egesz templom. Aztan ami meg tetszett nagyon, hogy az igehirdetes elott a lelkesz kihivta a gyerekeket, leultek egy korben, es beszelgettek. Termeszetesen a vasarnap temajahoz ragaszkodva. Es marha aranyosak voltak!!! Az egesz gyulekezet meg turelmesen mosolygott. Azert nem irtam hogy csendben, mert itt mernek nevetni a vicces dolgokon. A predikacio alatt az egesz templom kacagott a lelkesz poenjain. Jo hangosan, ahogy kell.

A vege volt csak “rossz”: jo volt latni ezt az elso latasra boldog es jol mukodo gyulekezetet. De akarva-akaratlanul is a sajat gyulekezeteimre gondoltam. Oroshaza, ahonnan pont tegnap koltozott el anyu. Sokat kaptam toluk, es nem tudom hogyan es mikor latom oket ujra. Pilis, ahova lassan 3 eve jarok es mostmar otthonomnak nevezhetem. Pontosabban neveznem, ha nem a vilag masik vegen lennek egy hatalmas kaland legelejen. Es a teologusok. Mindig is kulon fajnak tartottam magunkat. Mar elnezest, nem akarok megbantani senkit, de valljuk be erdekes nepseg vagyunk = )

Mindenki hianyzik…

Nem kell aggodni, meg nincs tel. A Danny hurrikan is messze van innen. Bar eleg sokszor esik, altalaban meleg van. A szobamban tuti, mert a fogalmamnincsmilehetez szerintem nagyon nem jol mukodik. Fujja a levegot egesz nap, de meg mindig huvosebb van, mintha nem fujna. Pedig minimumra van csavarva. Szoval csak azt nem ertem, hogy miert kell mindenhol mashol tokig csavarni a legkondit?!... Komolyan, lassan ott tartok, hogy pulcsit hordok magammal a legnagyobb hosegben. Egyszeruen mindenhol, minden epuletben hideg van.

Aztan voltunk kajalni. Sikerult olyat valasztanom, aminek csak a felerol tudtam, hogy micsoda. De izlett nagyon. Csirkehez volt rizs es a hus alatt meg, mint a chips, szines csikok. Nem gondoltam volna, hogy mindet meg tudom enni, mert hatalmas adagokat nyomnak elem, de sikerult. Debbie erre csak annyit mondott, hogy nagy adagok, nagy emberek. Es valoban. Rengeteg a kover ember. Komolyan nagyon sok! Majd sportolok sokat. Csak az igy nem fair. Mert rajottem, hogy igy ok nem faznak sehol…

Egyebkent ennek az az oka, hogy melegben az ember nem tud dolgozni, lelassul. Ha meg hideg van, felelenkulsz. Ezert hutenek mindenhol. Tok jo… 9 honap porges kovetkezik! = )

Most meg elmegyek setalni a gazdag negyedbe. Mokusok mindenhol!!! Tok cukik XD

Mint mar emlitettem itt minden hatalmas, itt mindenki kedves es lassan ugyerzem, itt minden tulzas.

Tegnap mar nem birtam magammal, delutan elmentem setalni egy korre. A figyelmeztetesnek, miszerint a vasuton tul ne menjek, mert arra van a getto, eleget tettem, de idonkent elgondolkoztam milyen pici is vagyok a nagyvilagban. Atmentem egy parkon... nem tudtam, h merjek-e, de aztan mertem. Kozben azon gondolkoztam, hogy a Helyszinelokben pont az ilyen helyekre mennek ki, vagy Mulder ugynok is sok hasonlot lathatott... Erre az egyik kanyar mogott ott allt 2 tetovalt srac. Soroztek. Megallt bennem minden egy pillanatra, csak en nem. Kokemenyen elsetaltam mellettuk. Erre ok? Tok kedvesen (?) ramkoszonnek, hogy Hy dear, meg Hello bra', de a felet nem ertettem. Az angol sem megy jol, nemhogy a szleng.

Bakker, ha ranezel valakire az utcan olyan kedvesen visszakoszon, mintha ismernetek egymast. Jott szembe egy bicajos csavo, megneztem a gepet, erre mosolyog es koszon. A csajokkal ugyanez a helyzet =D

Aztan voltam boltban. Bolt? Egy kisebb Tecso. Vettem egy tejet, egy teat meg egy narancslevet. 1-1 flakonnal. No  de a flakont itt gallonban merik. Nem tunik soknak, de majdnem 4 liter. Alig birtam hazavinni.

Valamelyik papiromhoz kellett a sulyom meg a magassagom. Mondom, 180 centi, 60valamennyi kilo. Erre Debbie nez ram, mosolyog, huzza a szajat: inch? font? mittudomen? Hat mit tudtam en!

Fura, csak remeltem, hogy az angolul beszelessel lesz "csupan" gondom. De annyira mas itt minden. Kell egy kis ido, mig megszokom ezt a vilagot.

Amugy nem kell aggodni, jol vagyok, egyre jobban. Persze neha atom egyedul erzem magam, de olyankor az jut az eszembe, hogy kb 300 millio yankee vesz korul. Es amugy is, a tanitas meg el sem kezdodott, alig vannak itt emberek. Lassan-lassan be fog indulni az elet. aztan lesz itt akkora porges, hogy a vegere mindenki bele fog szedulni. Majd teszek rola ;)

A kolesz ajtaja, szoval nem kell aggodni!

Csoppet faradtan ebredtem. Debbie korbevezetett az egyetemen, bemutatott par jovendobeli tanaromnak. Mindenki atom kedves. Ez egy kicsit feltuno... nah mindegy.

Az egyetem szep, nem nagy. Tetszik. Delelott volt egy rovid Istentisztelet. A Zsoltarokat ertettem! = )

Elmentunk ebedelni. Jott meg ket masik no is, az egyikuk valami tanar, a masikukat nemtudom. Bevallom oszinten, hogy nagyon sokszor csak pislogok es nem ertem mit beszelnek. De mar egye jobb a helyzet. Neztem sokat TV-t meg hallgattam, hogy beszelgetnek.

Itt minden hatalmas. Hummer H2-es megvan? Otthon, ha meglattam egyet sikitoztam oromomben. Nem azert mert ritka es draga kocsi, hanem mert hatalmas es en nagyon szeretem a hatalmas dolgokat! Hat szoval, ez a kocsi itt fel sem tunik... Toyota Tundra, Ford F-350... Nagyon allat! Sot tegnap 5 vagy 6 Ford Mustangot lattam = )

A belvaros szep, tok tiszta, rendben van tartva. A felhokarcolok annyira nem is nagyok, mint mondjuk Chicagoban, de meg eletemben nem lattam ennyi epuletet egyrakason.

A kaja: tul vagyok eletem elso igazi ameikai hamburgeren. Pfujjj XD Ettetek mar zsirt?... Komolyan majdnem hanytam. Rohogve irom ezeket a sorokat, de tenyleg borzasztoan furcsa volt. Aztan ebedhez narancslevet kertem, erre Debbie kozli, h ok sosem isznak juice-t kajalashoz... ennyire szeretem? -Yeah, I love juice! = )

Nyaron egy baratommal beszelgettem, elmenyeimet hallgatva csak annyit mondott: Samuel, a te eleted olyan, mint egy film. Mindig tortenik valami veled. - Erre en most csak annyit mondanek: az eletem tenyleg olyanna valt, mint egy film: a mozik,  a sorozatok kepi vilaga vesz korul; eddig oly elerhetetlen es tavoli volt minden. most pedig itt elek benne. Ez az igazi kultursokk!

Elerkezett 2009. augusztus 24-e is... Hajalban indultam anyuval Ferihegyre, ahol sikeresen a masik terminalra mentunk es persze potyara vartuk a gepem kiirasat. Tok ideg voltam, jarkaltam ossze-vissza. De ha jol lattam, a zsufolt tomegben a Cypress Hill is ott volt...

Aztan Viktor hivott fel, kedves batyam, hogy rossz helyen vagyok. Mikor meglattuk egymast, akkorat nevettunk, hogy az egesz csarnok minket nezett. Erdekes volt, hogy itt szinte alig voltak es ide olyan gyonyoruen besutott a Nap, hogy teljesen megnyugodtam.

Egyszer mar repultem par eve, akkor rohogogorcsot kaptam, mikor felszallt a gep: a nagy sebesseg, a nyomas, a centrifugalis ero. Bevallom, most zokogtam. Tudtam ugyanis, hogy 9 honapra hagyom el szulofoldemet, csaladomat, szeretteimet, tulajdonkeppen az egesz eletemet. De karpotolt a latvany: Budapest, a Duna, majd a Vertes, sot a Balaton!!! Integettem Szarszonak, Revfulopnek. Es vegul Sopron. Hat  aztan en olyanokat lattam...!!! Az Alpok valami iszonyatosan gyonyoru! Mintha hatalmas metszofogak akarnanak beleharapni az egbe! Aztan a sok nemet ajku videk, Franciaorszag. (itt egy picit elaludtam) es mar a La Manche csatorna felett voltunk. A Temze tolcsertorkolata, ahogy visszanezve hosszan tukrozodott rajta a napfeny... wow! Es London: Tower, piros busz, Heatrhow. Hogy az mekkora repter!!!

Rengeteg idom volt atszallni, ugyhogy nem aggodtam. csak amiatt, hogy tudtam, Chicagoban alig lesz masfel oram. De azt mondta az American Airlines-os neni, hogy nem lesz gond.

A Boeing 777-es nagyon brutalis volt. Alig lehetett erezni, hogy felszall. unalmaban 2 filmet neztem vegig az elottem levo szek hattamlajaba beepitett kis kepernyon, aludtam, seteltam csak ugy. Sajnos nem ablak melle szolt a jegyem raadasul a szarny is takarta a kilatast, igy csak a nagy kivetiton tudtam kovetni, hogy epp 1000el tepunk America fele. (Es valoban: tobb, mint 650mph-al repultunk 11 km magasban)

Amikor landoltunk Chicagoban, akkor szembesultem vele, h mennyire messze kerultem otthonrol: minden, amit eddig csak TVbol lattam, most itt van az arcomban. Felhokarcolok, egy rakat limuzin, a sarga taxi...

"Szerencsere" elszakitottak a taskam egyik pantjat, aztan ugye rohannom kellett. Persze kozben ismet ramjott, hogy orakat repultem hatalmas sebesseggel, ergo tetu messze vagyok otthonrol. Szaladtam, probaltam helyesen felelni az osszes kerdesre a vam-nal, probaltam elerni a csatlakozast. Egy taxis beprobalkozott, h elvisz, mondtam neki, hogy nincs penzem, erre o szomoruan utba igazitott. Akkor zakoztam egy hatalmasat a mozgolepcson. Persze semmit nem lattam a konnyeimtol. Csak az esett jol, h percekkel kesobb is jottek oda emberek azt kerdezgetve jol vagyok-e, meg van-e mindenem.

Aztan nemhogy lekestem, de meg varnom is kellett a beszallasra. Kicsit kiralynak ereztem magam (hehe).

Innen egy kis geppel mentem Columbusba. Elrepultunk az egyik nagy to felett, ami allitom, hogy akkora volt, mint Magyarorszag... Tekintve, hogy keresztbe is tovabb tartott idoben, mint Budapest-Becs.

Debbie vart a repteren: kedves amerikai no, a tanacsadom, aki mindenben segit. Elvitt a szallasomra. Az egyetem mellett rogton kis "kolesz". Egyszemelyes lakas, (furdo-wc-konyha-TV, 70 csatornaval, allitolag valami szamitogepet is kapok majd)

Elkoszontunk. Amint becsuktam az ajtot es korulneztem, tudatosult bennem, hogy a kovetkezo 9 honapban ez lesz az otthonom. Ki akartam pakolni a cuccaim, de olyan faradt voltam, hogy inkabb eldoltem az agyon, megolelgettem Kristof macit, a fejem ala dugtam a huszonnehany eves kisparnamat es fura almokkal teli mely alomba zuhantam

(Almomban tesomat balese erte, haza kellett jonnom!!! Es meg egy csomo mindenkitol elbucsoztam, aztan anyu visszakisert es berendeztuk a szobamat...)

Amerikai lettem

A London Heathrow folyosojan vart ram = )